Tízmillió forintig terjed az önerő

Miközben minden harmadik takarékoskodó ingatlanra gyűjt, a lakástakarékban elhelyezett megtakarítások 74 százalékát nem új vagy használt ingatlan vásárlására, hanem a meglévő felújítására költik az ügyfelek – állapították meg az OTP Lakástakarék friss összesítésében.

Ebben arra is felhívták a figyelmet, hogy a cégek 44 százaléka támogatja és csak további 5 százaléka tervezi, hogy támogatni fogja dolgozói lakáscélú megtakarítását. Az Otthon Centrum (OC) hitelközvetítési cége, a HC Központ Kft. ugyancsak frissen közzétett kutatása szerint egyre általánosabbá válik, hogy a hitelt lakástakarékkal (LTP) kombinálják, mivel azzal jelentős megtakarítást lehet elérni a hiteltörlesztés során.

A családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) azonban egyelőre nem hozott akkora felfutást, mint várták. Tegnap Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára jelentette be, hogy tavaly júliusi bevezetése óta összesen 34 500 család vette igénybe a CSOK-ot, ami 81,5 milliárd forintos támogatást jelent. Az OC 2017-ben már jelentősen növekvő vásárlói rétegre számít az év közben bejelentett könnyítések révén, miután már tervezőasztalról, a használatbavételi engedély kiadása előtt is lehet CSOK-kal vásárolni. A három- vagy többgyermekes családok által új lakás építésére vagy vásárlására igénybe vehető 10 + 10 millió forint támogatás elsősorban a fővárosban és a régióközpontokban beinduló egyéni és vállalkozói lakásépítési projektekkel dobhatja meg a forgalmat.

Egy európai felmérés szerint a mai 25–34 éves magyar fiatalok 43 százaléka a szüleivel él, tehát még egy kis garzonja sincs. A lakásvásárlás a család bővülésének az időszakában válik kiemelt projektté, a kisgyerekesek legszívesebben zöldövezetbe költöznének, de reálisan 50-80 négyzetméteres panellakásokat keresnek megvételre, egy plusz két félszobás vagy akár háromszobás, esetleg két plusz két félszobás típusokat. Keresettek a cirka 100 négyzetméteres, három-négy szobás családi házak akár iker-, akár sorházi formában. Elsődleges döntési szempont az ár, majd az elhelyezkedés és a lakás állapota következik, az ingatlan fekvése és felszereltsége nem igazán fontos, a szomszédok még kevésbé – olvasható az OTP Lakástakarék elemzésében.

A többszobás, jó közlekedési és tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező használt lakások kelendők, az oktatási és egészségügyi intézmények közelsége is sokat nyom a latban.

Néhány éves szünet után visszatértek a hiteles vevők is a lakáspiacra. Mint a HC Központ elemzői utalnak rá, a felfutás két éve kezdődött. 2014 elején még nem érte el a 15 milliárd forintot a havonta kihelyezett lakáscélú kölcsönök összege, év végére már meghaladta a 20 milliárdot, 2015 végére elhagyta a 30 milliárd forintot is. A növekedés az idén sem maradt abba: 2016. január–október között havi szinten átlagosan 38,5 milliárd forint volt a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek szerződéses összege.

A használt lakásokra korábban átlagosan 5,4 milliót, idén már 5,9 millió forint hitelt vettek fel – jellemzően 16 éves visszafizetéssel – a vásárlók. Az új építésű ingatlanokra szerződők tavalyig 5,8 millió forintot, idén már átlagosan 6,3 millió forintot kértek és kaptak 17 évre.

3 000 000–4 000 000 Ft egy átlagos, 50 négyzetméteres, 2-2,5 szobás panellakás teljes felújítása.

1 000 000–3 000 000 Ft alatt a komplett fűtéskorszerűsítés és a nyílászárócsere sem úszható meg egyben.

300 000 Ft/m2 egy vidéki családi ház egyszobás bővítésének költsége, bár a tényleges költség nagyban függ a felhasznált anyagoktól és az épülettől, a kiindulási állapottól.

Forrás: OTP Lakástakarék

3 000 000–4 000 000 Ft egy átlagos, 50 négyzetméteres, 2-2,5 szobás panellakás teljes felújítása.

1 000 000–3 000 000 Ft alatt a komplett fűtéskorszerűsítés és a nyílászárócsere sem úszható meg egyben.

300 000 Ft/m2 egy vidéki családi ház egyszobás bővítésének költsége, bár a tényleges költség nagyban függ a felhasznált anyagoktól és az épülettől, a kiindulási állapottól.

Forrás: OTP Lakástakarék -->