Tovább drágult a termőföld

Tavaly is nőtt a hazai termőföldek árát követő FHB Termőföldindex. A korábbi években tapasztalt két számjegyű növekedés valamelyest mérséklődött, a mutató csupán 8,6 százalékkal emelkedett. Így is több mint 3,3-szer annyiba kerül már a termőföld, mint 2000-ben, de ha az inflációt figyelmen kívül hagyjuk, akkor is több mint 70 százalékkal emelkedtek azóta a földárak. A tavalyi áremelkedés is impozánsnak számít egyébként a jogszabályi változások tükrében. Az új földforgalmi törvény miatt ugyanis durván visszaesett a forgalom, 2015-ben a tranzakciók száma a felét sem érte el a 2014-esnek.

A szántók ára 8,4 százalékkal nőtt tavaly, egyhektárnyi területért átlagosan 1,178 millió forintot kellett fizetni. Az árak eltérően alakultak az ország különböző részein. Közép-Magyarországon például csökkentek a szántóföldárak, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon viszont meredeken, 15 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedtek. A szántóföldek hektáronkénti ára egyébként a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, 1,3 millió forint. A legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántóhoz jutni, ott hektáronként 721 ezer forint az átlagár.

Művelési ágak szerint vizsgálva az adatokat, 2007 óta a szántóföldek ára nőtt a legnagyobb mértékben, több mint kétszer annyiba került tavaly egy hektár szántó, mint nyolc évvel korábban. Nagyot ugrott tavaly az erdők ára is, de a többi művelési ágban is drágulást mértek. A szántók után a szőlők ára nőtt a legtöbbet az elmúlt nyolc évben, 85 százalékot, az erdőké 81 százalékkal emelkedett, a gyepterületek 75, a gyümölcsösök pedig csupán 60 százalékkal drágultak 2007 óta.

Az FHB elemzése szerint az elmúlt években meggyőző hozamokat lehetett elérni a befektetési célú termőföldvásárlással. A földbérleti díjak 2008 és 2015 között valamennyi művelési ágban folyamatosan nőttek, emiatt a közvetlen bérbeadásból is magas hozam származott.

A legnagyobb, 160 százalékos bérletidíj-növekedést az erdőknél mérték, de a gyep és szőlők esetében is megkétszereződött a fizetendő díjak összege. A legenyhébb drágulás a gyümölcsösöknél történt, de még ott is megközelítette a 75 százalékot.

A termőföldből származó jövedelem terén – művelési ágak szerint – nagy az eltérés. A profit messze a szőlőtermesztésben a legnagyobb, 2014-ben az egy hektárra jutó adózott eredmény 279 ezer forint volt, míg gyümölcstermesztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel 135, illetve 96 ezer forintot keresett egy tipikus agrárvállalkozás. A földárak is ennek megfelelően alakulnak. A legtöbb pénzt a szőlőültetvényekért kérik, tavaly hektáronként átlagosan 1,4 milliót. A gyümölcsösökért valamivel több, mint egymillió forintot. A leglassabban egyébként a szántóföldi növénytermesztés térül meg a termelők számára. Az FHB 2014-es adózott eredménnyel és földárral számolva úgy kalkulált: egy szántó kilenc év alatt hozza be az árát. Ez az idő a szőlőnél alig több mint öt, a gyümölcsösöknél pedig nem egészen nyolc év.