A gázfolyosó lesz a fejlesztés lelke

Csökkenő hazai gáztermeléssel, növekvő importtal és nagyobb tranzittal számol az FGSZ Földgázszállító Zrt. az előttünk álló tíz évben. Az FGSZ elkészítette a tízéves fejlesztési programjának új frissítési javaslatát, amely erősen kapcsolódik a Magyarországot majd átszelő román–magyar–osztrák gázfolyosó tervéhez. A még csak konzultációs anyagként olvasható elképzelés végső formáját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak kell jóváhagynia.

A román–magyar–osztrák gázfolyosón fekete-tengeri gáz érkezhet a térségünkbe. Ha elkészül a fejlesztés, a gázfolyosó teljes hosszán mindkét irányba évente legalább 4,4 milliárd köbméter földgázt lehet továbbítani. Ennek érdekében bővíteni kell a hazai nagynyomású gázhálózat Románia felőli és Ausztria felé menő szállítási kapacitásait, és új vezetékekre is szükség lesz. A nyomvonal első hazai szakasza azonos lenne a román határ és a Kecskemét közelében lévő Városföld között már működő vezetékkel.

Városföldön bővíteni kellene a kompresszorállomást, onnan Adonyon át Ercsiig egy 98 kilométeres, Ercsitől Győrig pedig egy 112 kilométeres új vezeték épülne. Ercsitől emellett egy 11 kilométeres leágazás vezetne Százhalombattáig. Ha mégsem lenne semmi a gázfolyosóból – amelynek a hazai részei 2022 novemberére készülnének el –, akkor az FGSZ a Dunántúl jobb gázellátása érdekében kompresszorállomást építene Dorogon, a mosonmagyaróvárit pedig átalakítaná.

Egy másik nemzetközi projekthez igazodva az FGSZ lefektetne egy 102-112 kilométeres összeköttetést is a romániai határunkon lévő Csengersima és a szlovákiai határ menti Zemplénagárd között. A szlovákiai rendszerüzemeltető, az Eustream javastala szerint ugyanis Eastring néven Bulgáriából Románián át gázfolyosót kellene kialakítani, amelyen az energiahordozó Szlovákiába Nyugat-Ukrajnán vagy Magyarországon keresztül érne el.

Az FGSZ a piaci szereplőktől kapott előrejelzésekre alapozta a javaslatát. Ennek alapján elégségesnek tartja, hogy a Horvátország felőli gázbehozatal csak a Krk szigeti cseppfolyósgáz-terminál 2020 utáni átadása után induljon el, akkor is csak a felhasználói igények függvényében. A társaság hálózatán egyébként már most is továbbítható mindkét irányba évi hétmilliárd köbméter gáz, teendők csupán a horvát oldalon vannak. Ukrajna felé évi 6,1 milliárd köbméter gáz küldhető Magyarországról, de ehhez csak úgynevezett megszakítható kapacitás áll rendelkezésre. Ezt az FGSZ nem megszakíthatóvá fejlesztené. Magyar–szlovén gázvezetéki összeköttetés még nincs, de erről is egyeztetnek már.

Az FGSZ az importigények bővülésére is készül, mert miközben a hazai gázigények nőnek, a termelés esik. A mostani gázévben az ország várhatóan 9,7 milliárd köbméter gázt használ fel, 2022/23-tól pedig már évi 12,6 milliárdot. A termelés viszont 1,75 milliárd köbméterről 1,17 milliárd köbméterre zsugorodhat az időszak végére. Az FGSZ rendszerébe most 14 ponton érkezik a hazai gáz, a szám 2017 első negyedében 15-re nő. Ebből 13 pont a Molé, egy pedig a Folyópart Kft.-é. Ugyanakkortól készül az FGSZ egy új ipari felhasználó gázellátására is, 2019/20-tól évi 0,3 milliárd köbméterrel induló és egyre nagyobb új erőművi kereslettel. A rendszer kapacitásait a gáztárolás igényei miatt viszont nem kell bővíteni.