Állami védekezést sürgetnek a szőlészek

Tavaly még ennek a fele, legfeljebb 8 ezer forint volt a vissza nem térítendő támogatás. A termelők csupán 202 kérelmet nyújtottak be, ebből 145-öt hagytak jóvá, és összesen 1852 hektár területre fizette ki a támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Az igényelt összeg összesen mintegy 10 millió forint volt, töredéke a 240 milliós keretnek.

A kabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság miatt november 15. óta növényvédelmi zárlat van hatályban a Badacsony-hegyen. Még nem látszik, hogy a zárlat gazdasági kárt okozott volna – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Borbély Tamás, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erről szóló közleménye akkor elég nagy zavart okozott: mivel abban nem nyomatékosították, hogy csupán egy növényegészségügyi problémáról van szó, a kereskedők folyamatosan arról érdeklődtek, átvehetők-e a megrendelt borok, a szállodákat, vendéglátóhelyeket pedig arról kérdezgették, nem zárnak-e be.

Borbély szerint azóta a borértékesítésben nem okozott problémát az átmeneti tanácstalanság, az idegenforgalomról viszont ugyanezt csak akkor lehet elmondani, ha május–júniusban a szokott módon indul el a szezon.

A hegyközségi elnök szerint a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca nem a Badacsony-hegyen a legelterjedtebb, ahol eddig keresték a kórokozót, ott mindenütt meg is találták. Tavaly a villányi és a Soproni borvidéken is kimutatták. A Nébih azzal érvelt a zárlat mellett, hogy a Badacsonyi borvidék az egyetlen, amelyet teljes mértékben érint a fertőzés. A Soproni borvidéken eddig csak egyetlen szőlőtőkében mutatták ki a fertőzöttséget, Zalában több körülhatárolt területen.

A hatóság és Borbély szerint is az elhanyagolt területek okozzák a legtöbb gondot, elsősorban az erdei iszalagon mutatható ki a kórokozó. Ezek a területek ráadásul sokszor nem is magán-, hanem állami kézben vannak, zömében nemzeti parki gondozásban – állítja Borbély.

A badacsonyi szőlősgazdák szerint ezért állami kézbe kellene venni a védekezést, és központilag kiszórni a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen hatásos szert. Ez a kistermelőknek is segítség lenne, mert nekik nincs is jogosultságuk a veszélyes vegyszerekkel dolgozni.

A Nébih szerint a gombás betegségek elleni védekezés általánosan elterjedt a hazai szőlőtermelői gyakorlatban, a rovar- és atkaölő szerek használatáról azonban ez nem mondható el. A hatóság arra nem tudott egyértelmű választ adni, hogy van-e különbség egyes borvidékek termelői között a betegség elleni védekezésben. Mivel az utóbbi időben sok szőlőtermesztő alkalmazta eredményesen a szőlőmolyok ellen a feromonos légtértelítéses módszert, elhagyva így a kártevők elleni permetezést, a szőlőkabóca-népesség felszaporodott – közölték. Az aranyszínű sárgaság ellen – ha már kimutatták – kötelező a védekezés.

Négy éve jelent meg a betegség

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma (vagyis egyfajta baktérium) a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, humánbetegséget ugyanakkor nem okoz. Kártételére jellemző, hogy a fertőzött szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet. Gyorsan terjed, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A betegségre egyelőre nincs megfelelő növényvédő szeres eljárás, a terjedése viszont megállítható fő vektora, az amerikai szőlőkabóca irtásával.