Átadják a kereskedők az adókülönbözetet

A sertéstőkehús áfájának tavalyi csökkentése után, idén a friss tej, a tojás és a baromfihús adóját vágta vissza 5 százalékra a kormány, a szaktárca szándéka szerint a folyamat végén az összes alapvető élelmiszer forgalmi adója mérséklődni fog – mondta egy, a témában tartott tegnapi sajtótájékoztatón Nagy István. A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kitért arra, hogy a tapasztalatok szerint nem „nyelik le” az áfacsökkentést a kiskereskedők, de az árak természetesen az alaptermékekkel kapcsolatos kereslet-kínálati viszonyoknak megfelelően változnak. Mint mondta, a szakmai tárgyalásokon a hal, a zöldség-gyümölcs és a kenyér áfacsökkentése is szóba került. Mélykúti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi láncok megállapodásban vállaltak kötelezettséget arra, hogy érvényesítik áraikban az áfacsökkentést. Ő is kitért arra, hogy a termelői árak – miként ez a sertés esetében is volt tavaly – jócskán az önköltségek alatt vannak, ugyanis egy liter tejet nagyjából száz forintból állítanak elő, miközben a mostani piaci ár a pár hónappal ezelőtti 64-ről alig emelkedett 80 fölé. Vagyis – tette hozzá – a nyers tej árában bekövetkezett 17 százalékos mostani árcsökkenés várhatóan a fogyasztók számára csak középtávon lesz érzékelhető, amint a tej termelői ára eléri a minimális profitot biztosító száz forintot, várható, hogy az árelőny is visszaesik 12-15 százalékra.

Ez történt a sertéshús esetében is. Éves szinten a sertés felvásárlási árában száz forintot meghaladó ingadozás volt tapasztalható tavaly, ez tükröződött a kereskedelmi átadási árakban is – mutatott rá Menczel Erzsébet, a Vágóállat- és Hús Terméktanács és Szakmaközi Szervezet titkára. „Tavaly, az év elején a sertéstőkehús áfájának csökkenése eredményeként valóban volt egy 17 százalék körüli fogyasztói áresés, ami gyakorlatilag teljesen megegyezik az áfamérséklés mértékével. A folyamat igazolta a szakma elvárásait, vagyis azt, hogy a termékpályát jellemző, hatalmas verseny nem teszi lehetővé azt, hogy a kereskedelmi egységek ne érvényesítsék az adócsökkenést, vagyis benyeljék azt, vagy annak egy részét” – mutatott rá megkeresésünkre Éder Tamás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke jelezte, hogy az első negyedévben nem is volt érdemi változás az árakban, ám megjegyezte, hogy akkor már több mint egy éve súlyos piaci zavar jellemezte az unió, így Magyarország sertéspiacát is, ami elsősorban még az orosz embargó következménye volt. Ugyanakkor a válságra adott piaci szereplői válaszok eredményeként áprilistól konszolidálódott – megugrott a kínai export – a piac, aminek következtében az élősertés ára elkezdett emelkedni. Az áremelkedés egészen októberig tartott, és ezt követően került sor egy kisebb mértékű árcsökkenésre (ez utóbbi megfelel a többéves átlagos folyamatoknak). A rendelkezésre álló statisztikai adatok azt mutatják, hogy január és november között az élősertés ára 17-20 százalék körüli mértékben emelkedett (nincs egységes sertésár, mivel különböző minőségi kategóriái vannak az élősertésnek is). Ehhez képest a fontosabb sertéshúsrészek (karaj, tarja, comb, oldalas) fogyasztói átlagára 10 százalék körüli mértékben nőtt ugyanezen időszak alatt. Vagyis – mutatott rá Éder Tamás – a sertéshús piacára jellemző, hatalmas verseny még azt sem tette lehetővé, hogy az élősertés árának a növekedése teljes mértékben beépüljön a fogyasztói árakba.