Hotelláz Budapesten

A piaci szakemberek a magyar ingatlanbefektetési piacon az 1,5 milliárd eurós tavalyi forgalomhoz hasonlóan erős, rekordközeli évet várnak, 2017-ben nagyságrendileg 1,4-1,6 milliárd euró értékben. A CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó ügynökség évértékelő budapesti rendezvényén kiemelték, hogy a 2014 óta élénkülő ingatlanpiacon korábban a német és az angol befektetési alapok, most viszont a magyarok és az amerikaiak dominálnak, de dinamikusan törnek előre a közép-európaiak is.

A fejlesztők optimisták, az ismert budapesti ingatlanfejlesztési tervek volumene máris meghaladja a 450 ezer négyzetmétert. A koncepciók többsége olyan okosfejlesztés, amely szervesen illeszkedik a meglévő városi infrastruktúrába, mint például az Árpád híd pesti hídfőjéhez közeli új irodanegyed.

A megrajzolt tervek jellemzően leginkább irodatúlsúlyosak, kiskereskedelmi, néhol lakófunkcióval kiegészülő minivárosok. Borbély Gábor, a CBRE elemzési vezetője kérdésünkre elmondta, az ingatlanfejlesztések Budapesten két nyomvonalon haladnak majd: egyrészt megkezdődik a Duna-part újrapozicionálása és a régóta éktelenkedő városképi sebhelyek begyógyítása, például a luxusszállodaként újranyitni tervezett Balettintézet vagy a Klotild-palota melletti Matild-palota és a Párizsi udvar felújításával.

Az új szállodafejlesztések üzlethelyiség-fejlesztésekkel kombinálódnak, a magyar piacra készülő kereskedelmi márkáknak – plázaépítések híján – a hotelek földszintjét nyitják meg, ezekkel a bevásárlóutcákat is tovább építve a Belvárosban. A tervezett szállodák 2000-2200 új szobát foglalnak magukba, az átlagos szobaszám az új projektekben a korábbi 60 helyett 100-ra emelkedik.

A szálláshelyfejlesztéseket az immár évek óta megbízhatóan évi 5-7 százalékos növekedést mutató turizmus teszi megalapozottá. Az átlagosan 80-90 százalékos kihasználtságú hotelek kapacitása az utóbbi időben szűkösnek bizonyult, a szobaárak meg időközben elérték a 100 eurós küszöböt, vagyis a fejlesztők biztosra mehetnek.

Az ingatlanbefektetésekből vidékre logisztikai fejlesztések és ipari parkok építése és bővítése jut, előbbiek túlsúlya a kelet-magyarországi régióba tolódott el, utóbbiaké meg az autóipari beruházásokhoz kapcsolódva Kecskemét, Jászberény és Gyöngyös irányába. A nemzetközi befektetési alapok portfóliójában korábban alulsúlyozott Magyarországot régóta jó ár-érték arányú befektetésként tartják számon, az utolsó lökést sok óvatos, konzervatív alapnak a tavalyi, második felminősítés adta meg.