Kapitulált végül az USA hatóságai előtt a VW

A Volkswagen (VW) a kiszivárgott hírek szerint 4,3 milliárd dolláros bírságot fizet az Egyesült Államokban, hogy megszabaduljon a 2015 szeptemberében kipattant dízelbotrány jogi következményeitől. A német autógyártó egyben vállalja, hogy a személyi felelősség megállapítása érdekében együttműködik az amerikai hatóságokkal, meggyorsítandó az ügy lezárását.

Talán a pénzbüntetésnél is fontosabb, hogy a VW elismeri: bűnös abban, hogy dízelautóinak károsanyag-kibocsátását egy csaló szoftver közbeiktatásával hozta a megfelelő szintre, az emisszió normális esetben akár negyvenszerese is lehet az európainál jóval szigorúbb amerikai határértékeknek.

A hatóságok és a vásárlók szándékos megtévesztésének beismerésével a VW jelentősen gyengítette pozíciót az ellene indított kártérítési perekben. Legutóbb a cég Amerikában forgalmazott letéti jegyeinek (ADR) tulajdonosai gondolták úgy, hogy perre mennek, és befektetésük értékcsökkenését leverik rajta, ezt lényegesen megkönnyíti a bűnösség elismerése. Az utóbbi hónapok két hasonló ügyének alanyai ezt nem vállalták: a japán Takata dollármilliárdos büntetést fizet a washingtoni igazságügyi tárcával körvonalazódó egyezség eredményeként.

A selejtes légzsákok millióit gyártó cég azonban állítja: nem sértette meg a törvényeket. A Deutsche Bank is inkább kifizeti a 14 milliárd dollárról 7,2 milliárdra lealkudott büntetését a „mérgezett papírok” 2007–2008-as forgalmazásáért, semmint elismerné bűnösségét a válság kirobbanásában.

A The New York Times forrásai szerint a Volkswagen elismerte, hogy csalt a dízelekkel, megsértette a levegőtisztaságról szóló törvényt és a vámszabályozást, és akadályozta a hatóságok munkáját az igazság kiderítésében. A dízelbotrány által érintett 585 ezer Amerikában futó VW, Audi és Porsche zömét Németországból és Mexikóból vitték be, a vámszabályok megsértése ezzel függ össze.

A 4,3 milliárd dollár fedezi a vámkihágás következményeit, a bűnügyi költségeket és a környezetvédelmi bírságot is. Ezzel együtt a botrány amerikai kezelésének költségei elérik majd a 20 milliárd dollárt, ennek a felét viszi el a fogyasztók kártalanítása, a hibás járművek visszavásárlása, illetve kijavítása.

A Volkswagen közleményben figyelmeztetett, hogy nem lesz elegendő a botrány elsimítására tartalékolt összeg. Az egyezséget a konszern igazgatóságának és felügyelőbizottságának is jóvá kell még hagynia, ez a napokban megtörténhet. A sürgősség annyiban érthető, hogy a leköszönő Obama-kabinet el akarja varrni ezeket a szálakat is.

Tudták, tűrték, tagadták

A VW-val szemben 2014 elején a Nyugat-virginiai Egyetem meghökkentő emissziós mérései kapcsán merült fel a gyanú, hogy csal a dízeleivel. A cég vezetői folyamatosan tagadták az illetéktelen beavatkozást, és mindent elkövettek a hatóságok félrevezetéséért. Másfél év múlva, lelepleződésük után is a felelősség elkenése volt a fő szempont. Eddig egyetlen komoly gyanúsítottat, Oliver Schmidtet vették őrizetbe a napokban, amikor a VW emissziós témában felelős amerikai vezetője Floridában épp felült volna a hazafelé tartó gépre. Egy másik munkatársát a hatóságok félrevezetéséért kapcsolták le Kaliforniában még tavaly szeptemberben.