Menő üzlet az élelmiszerhamisítás

Budapest A kábítószer-kereskedelem után mostanra a második legtöbb bevételt hozó illegális üzletággá vált Európában az élelmiszerhamisítás, ami egyébként az Egyesült Államokban készült felmérések szerint évente 55 milliárd dollárnyi kárt okoz a világon.

Itthon nagyjából 2,4 kiló élelmiszert fogyasztunk naponta, azaz országos szinten összesen 24 ezer tonnát. Folyamatos, állandóan kielégítendő keresletről van szó, ezért is éri meg ezzel üzletelni a nyerészkedőknek. Külföldön olyannyira jó üzlet a hamisítás, hogy újabban még az embercsempész csoportok egy része is átállt arra, hogy az országba titokban, illegálisan bejuttatott személyeket az áruhamisításban vagy az átcímkézésben dolgoztassa – mondta a Mediaworks Regionális napilapok központi szerkesztőségének érdeklődésére Helik Ferenc, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, vagyis a Nébih kiemelt ügyekkel foglalkozó igazgatóságának vezetője.

Az igazgatóság komoly szakembergárdával próbál fellépni a visszaélésekkel szemben. Munkatársai közt élelmiszer-higiénikus, járványügyi állatorvos, kertész- és agrármérnök, jogász, informatikus, volt NAV-dolgozó – például revizor vagy bűnügyi nyomozó –, de egykori rendvédelmi dolgozó is tevékenykedik. – Országos hatáskörrel rendelkeznek, így csoportjaik egyszerre az ország több helyszínén is megjelenhetnek – mondta Helik Ferenc. Munkatársaik folyamatosan fejlesztik magukat, például intézkedéstaktikai és kihallgatástechnikai képzésen vettek részt, hogy időben felismerjék az agresszió jeleit, vagy észrevegyék, ha valaki hazudik.

Felmérik a terepet

Az ellenőrzéseket – az azonnali cselekvést igénylő kivételektől eltekintve –  jól előkészítik. Többek közt pontosan felmérik a terepet, az oda vezető útvonalakat, de azt is tudniuk kell, amikor kiszállnak, hogy a telepnek vagy az épületnek hány kijárata van, és azokat hol találják. Ha kétséges az ellenőrzés kimenetele – például nagy értékű termékről van szó, vagy ellenállásra számíthatnak –, akkor a rendőrség és a NAV segítségét kérik.

A vizsgálatok nagy részét éjszaka vagy hajnalban kezdik el, ezért rendszeresen megesik, hogy éjjel kettőkor indulnak ki egy nagybani piacra vagy más, előre felderített helyre, ami lehet akár egy hűtőház is. De olyan is előfordult már, hogy napokig tartott, mire egy kamionból húsz tonna baromfiterméket kipakoltak és ellenőriztek. Mindez jelzi azt is, hogy szellemileg és fizikailag is fárasztó munkáról van szó.

Kilenc megyére kiterjedő vizsgálat

A 2016-os esztendő egyik kiemelkedő esete volt, amikor egy hamisított növényvédőszereket forgalmazó csoportot buktattak le – mesélte Helik Ferenc. Mint elmondta, néhány hónapja egy japán kereskedő vállalat magyar képviselője azzal kereste meg a Nébih-et, hogy gyanús termékek vannak a kereskedelemben. Az igazgatóság munkatársai komolyan vették a bejelentést és alaposan kivizsgálták az ügyet: három-négy hónapon át kilenc megyében gyűjtötték az információkat, az egész értékesítési láncot felmérték. A vizsgálat végén már tíz olyan céget találtak, amely forgalmazta az egészségre is veszélyes illegális készítményeket.

Összesen hat tonna hamis növényvédő szert foglaltak le. Hatalmas mennyiségről van szó, amely csaknem 12 ezer hektárnyi termőterület kezelésére lett volna elegendő.

A hamis növényvédőszerek egy részéből hiányzik a hatóanyag, vagy éppenséggel nem tudni, hogy milyen – ismeretlen eredetű és hatású – összetevőkből mennyit tartalmaznak. Tehát komoly kockázatot jelentett volna, ha ezeket a készítményeket felhasználják. Ha nincs bennük semmiféle hatóanyag, akkor hiába permetezik vele a növényeket a gazdák, ha pedig van, akkor nem lehet tudni, hogy milyen ellenőrizetlen anyagok kerülnek a növényekbe, a talajba, a talajvízbe, onnan pedig az állatok, emberek szervezetébe. 

A hamis növényvédőszerek gyártója a sikeres felderítés ellenére máig ismeretlen maradt, csak annyit tudni, hogy az ilyen anyagokat a leggyakrabban Kínában vagy Indiában készítik. Az eredeti készítmény gyártója, a japán konszern azonban így is nagyra értékelte, hogy a magyar hatóságnak sikerült felderítenie és felszámolnia a terjesztői hálózatot, ezért elismerő oklevéllel köszönte meg a Nébih, és azon belül az igazgatóság munkáját.

Libamáj helyett kacsamáj

Szakmai körökben még mindig emlegetik azt az esetet, amikor fél éven át tartó nyomozás után végül sikeresen lezárták a libamájhamisítási ügyet. A vizsgálatot még 2015-ben kezdték el, miután külföldről jelezték, hogy a magyar libamájként címkézett csomag valójában fagyasztott kacsamájat tartalmaz. A tetteseket itthon kellett keresni, és szokás szerint most is sok, a felderítés nehezítésére beiktatott cégen keresztül vezetett az út a hamisítókig. Egész hálózat szolgálta ki őket: a kacsák egy részét illegálisan vágták Bács-Kiskunban, valamint Pest megyei vágóhidakon. Volt, aki csak a kacsamájat adta tovább, mások a csomagolással, a címkézéssel járultak hozzá a hamisításhoz. Az ügyben a nyomozás végén a hatóság harmincmillió forint értékű, öt tonnányi hamis libamájat vont ki a forgalomból.

Az üzlet rengeteg pénzt hozott az elkövetőknek, hiszen már a liba- és kacsamáj kilójának előállítási ára közt is 1500-2000 forint a különbség. Az eset a nemzetközi partnerszervezetek figyelmét is felkeltette, az Europol és az Interpol közös, az élelmiszerhamisításról rendezett konferenciáján részletesen ismertették az esetet.

Egyébként a Nébih intézkedése elleni jogorvoslatért bírósághoz lehet fordulni. „Az idén minden pert megnyertünk, azaz a bíróság kimondta, hogy intézkedéseink jogszerűek és arányosak voltak” – mondta a Mediaworks Regionális napilapok központi szerkesztőségének Helik Ferenc. A tervek szerint jövőre egy, a mostaninál korszerűbb, a nyomonkövethetőség vizsgálatát segítő kockázatelemzési rendszert alakítanak ki, és tovább fejlesztik az intelligens élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszert. A cél, hogy minél több adat kerülhessen az adatbázisba. Az élelmiszerbiztonsági feladatok hatékony ellátása érdekben a hatóság egyfajta élelmiszer-rendőrség szerepét tölti majd be.

Kézműves termék lett a bolti is

A feketegazdaság egyik speciális ágát alkotják azok a cselekmények, amelyekkel visszaélnek a kistermelői jogviszonnyal – hangsúlyozta Helik Ferenc. Mint mondta, a hetipiacokon nagyon kedvelik a vásárlók a házi, azaz saját tartású sertésekből készült termékeket. A hamisítók ezt pontosan tudják. Ezért meglátták az üzletet abban is, hogy megvásárolják a sertést a tenyésztőtől, és aztán – mindenféle szükséges engedélyek és a szigorú higiéniai előírások betartása nélkül – az udvar végében, a pajtában vagy éppen a kazánházban elrejtőzve készítenek hurkát, kolbászt belőle.

Mások pedig egyenesen az áruházakban veszik meg a kolbászt, majd a piacon megesküsznek arra, hogy a disznót ők maguk vágták le. Ezek mind élelmiszer-hamisításnak számítanak, hiszen kistermelői termékként adják el azt az árut, ami nem az. Tetézi a cselekmény súlyát és külön egészségügyi veszélyt jelent, hogy a hús ilyenkor állatorvosi vizsgálat nélkül kerül az asztalra, tehát nem lehet tudni azt sem, hogy milyen körülmények között dolgozták fel.

A húskészítmények mellett gyakran bukkan fel a vásárlót megtévesztő módon saját termékként forgalmazott tej vagy más tejtermék is. Ilyen eset volt nemrég, amikor valaki Szlovákiából hozott tízkilós kiszerelésű vajat, amit otthon feldarabolt, átcsomagolt, majd a hétvégi piacon adta el kézműves vajként.

A túl nagy forgalom is gyanússá teheti a nyerészkedőket: egy illegálisan működő savanyítóüzemet úgy találtak meg, hogy feltűnt: valaki 20–30 kiló savanyúságot adott el a piacon hetente. Azt állította, hogy 12 hektáros földjén termett a zöldség, de kiderült, hogy a nagybani piacon vette. A hasonló visszaélések megelőzése érdekében találták ki az úgynevezett FELIR-rendszert, amelybe a vetőmag szaporítótól egészen a vendéglősig mindenkinek regisztrálnia kell, aki élelmiszert állít elő vagy forgalmaz.

Nem számít bűncselekménynek

A fogyasztók régi igénye, hogy ne csak pénzbírsággal, hanem szabadságvesztéssel is sújthassák az élelmiszerhamisítókat, de ez nem számít bűncselekménynek, nem szerepel a Btk.-ban. A Nébihnél a kiemelt ügyek igazgatóságának feladata, hogy az emberre, állatra vagy a környezetre veszélyes termékek ne kerüljenek forgalomba. Tavaly csaknem hétszáz ellenőrzésen összesen kétezer tonna élelmiszert vizsgáltak meg, és ennek nagyjából a felét kivonták a forgalomból. Találati hatékonyságuk tízből kilenc, vagyis tíz vizsgált esetből kilencben sikerrel járnak – találnak is valamit.