Tízből hét család szívesen szigetelne

Az idei télen a magyar családok 40 százaléka havi 30 ezer forintnál is többet költött fűtésre, 15 százalékuk pedig 45 ezer forint feletti fűtésszámlát volt kénytelen otthona melegére költeni. Ennek ellenére, a szigetelőanyag gyártó Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország a Mediaworks Regionális napilapok központi szerkesztőségének is eljuttatott közös felméréséből az derült ki, hogy 10-ből mindössze 2 ingatlantulajdonos érzi otthona hőmérsékletét megfelelőnek. A megkérdezettek csaknem kétharmada úgy nyilatkozott, ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni.

A felmérés azt vizsgálta, mennyit költünk fűtésre és energiahatékonysági szempontból milyen állapotban vannak otthonaink. A megkérdezettek 46 százaléka családi házban, 19 százaléka téglaépítésűben, 3,5 százaléka könnyűszerkezetes családi házban és 16,6 százaléka pedig panelházban lakik.

Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki. Ez évi mintegy 4 500 000 toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energiát jelent. Az ország lakóépületeinek éves energiafelhasználása vetekszik az ország nagyerőműveiben egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével.

A földgázszállító társaság tájékoztatása szerint egy átlagos, közepesen hideg – nulla Celsius-fokos napi középhőmérsékletű – téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió köbméter között mozog. Ilyenkor a teljes hazai fogyasztás mintegy 80-90 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki.

A megkérdezettek csaknem a fele tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz és energiaárak ellenére is. Míg a tavaly ilyenkor elvégzett felmérésben csak minden harmadik, az idén már minden második ingatlantulajdonos nyilatkozott úgy, hogy évről évre mélyebbre kell nyúlnia a zsebében, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Amíg egy évvel korábban a családok kicsit több mint ötöde fizetett 30-40 ezer forintos fűtésszámlát, addig az idén ezeknek a családoknak az aránya a negyedére nőtt. Míg azoknak a tábora, akiknek akár havi 45-50 ezer forintot is fűtésre kell költeniük 15 százalékra nőtt. A felmérésből kiderült az is, hogy a családi házban lakók még az átlagnál is többet költenek fűtésre, közülük minden negyedik háztartás 45 ezer forint fölötti fűtésszámlával szembesül egy-egy téli hónap végén.

„Ha figyelembe vesszük, hogy egy magyar háztartás fűtésszámlája az átlagkereset negyedét kiteszi, amely még nem tartalmazza a többi rezsiköltséget, akkor sajnos megalapozottan beszélünk energiaszegénységről. Felmérésünkből ugyanakkor kiderül az is, hogy a magyar lakóingatlanok mindössze 18 százaléka hőszigetelt teljes körűen, tehát 10-ből 8 ingatlanon egyáltalán nem vagy csak részben végezték hőszigetelést – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Minél később szigetelünk, annál többet veszítünk, hiszen egy ingatlan megfelelő szigetelésével bizonyítottan akár fűtésköltségünk 40-50 százalékát is megspórolhatjuk. Ahhoz azonban, hogy ezt egyre többen el tudják végezni, megfelelő állami támogatásra van szüksége a lakosságnak” – tette hozzá a szakember.

A felvétel

A nem reprezentatív online felmérés 550 fő megkérdezésével készült január 4. és 10. között.

Így faraghatók a költségek

Magyarországon mintegy 7 millió ember családi házban él. Közel háromnegyedük 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad európai összehasonlításban, így nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és -pazarlásának nagy részéért ezek az épületek a felelősek. Pedig, ha egy régebbi családi házat például 12-15 cm vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak fűtésigénye akár 30-40 százalékkal csökkenthető, így egy 90-100 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája 15 000 forinttal is csökkenhet.