A magyar termelőknél a nyers tej előállításának önköltsége 25-30 százalékkal magasabb, mint az európai versenytársaknál – állítják elemzésükben az OTP Bank agrárszakértői. Szerintük a tejágazat helyzetének tartós javulásához a kormánynak változtatnia kell a tejszektorban meghatározott fejlesztéspolitikáján, illetve ki kellene bővíteni az áfacsökkentéssel érintett termékek körét a fogyasztás 80 százalékát adó UHT- és az ESL-tejekre is.
A tavaly júniusi literenkénti 66 forintról mára 90-95 forintra felkapaszkodó felvásárlási árak önmagukban nem oldják meg az ágazat problémáit, amelyek termelői és feldolgozói oldalon egyaránt mélyen gyökereznek. A szakértők szerint a tehenészetekben súlyos tartás- és takarmányozástechnológiai hiányosságok vannak, például alacsony színvonalú a gyepgazdálkodás és a szálas takarmány termelése, korszerűtlenek a telepek, és pazarló az energiafelhasználásuk. Ezeken kívül drágább a tejtermelés amiatt is, hogy Magyarországon rövidebb a tehenek hasznos élettartama, ráadásul az európai átlaghoz képest alacsonyabb a tejhozamuk, a tejnek pedig csekélyebb a zsír- és fehérjetartalma.
Az OTP agrárszakértői szerint nagy gond az is, hogy az állattenyésztés nem élvez olyan prioritást a Vidékfejlesztési programban (VP), mint az előző ciklusban. Pedig bőven lenne terük a hatékonyságjavító beruházásoknak, nem véletlen, hogy a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére kiírt 20 milliárdos keretösszegű pályázatot pillanatok alatt túligényelték. A tejtermelők életét nehezíti az is, hogy a 2013-as földforgalmi törvény és az állami földek értékesítése kihúzta a takarmánytermő területet több nagy szarvasmarhatartó alól. A szakértői álláspont szerint egy tehénre 1,2-1,5 hektár saját vagy bérelt takarmánytermő terület szükséges. Ha ez nincs meg, hosszabb távon nem lehet gazdaságosan fenntartani a tehenészetet.
A tejfeldolgozóknál a termékkínálat szélesítésére, valamint a fajlagos energia-, víz- és élőmunka-felhasználás csökkentését célzó beruházásokra van szükség. Az elvileg a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a VP-ben élelmiszeripari beruházásokra rendelkezésre álló 300 milliárd forint forrás a szakértők megítélése szerint is jelentős fejlesztéseket generálhat, ezek hatékony felhasználása azonban kérdéses. A nagyobb feldolgozók ugyanis – a magyar mezőgazdaság termékeinek legnagyobb felvevői – sem a Ginopból, sem a VP-ből nem juthatnak forráshoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.