Elképzelhető, hogy a 4-es metró alagútját építő konzorciumnak várnia kell a pénzére, miután a kormányzat utána főváros is kilátásba helyezte a kifizetés leállítását.
„A főváros egyelőre nem függesztette fel a 4-es metró kapcsán még felmerülő, mintegy húszmilliárd forint kifizetést, ennek lehetőségeit most vizsgálják a főváros jogászai” – mondta a Világgazdaságnak Tarlós István, főpolgármester. Az említett összeget javarészt az alagút építést végző konzorciumnak kellene kifizetni, amellyel még 2006 januárban kötött szerződést az építkezésért felelős DBR Metro.
Az alagútépítő a munkákat ugyan befejezte, csakhogy időközben egy jogvita alakult ki közte és a főváros között, melynek eredményeként merülhetne fel a város esetleges fizetési kötelezettsége. Az időközben megszülettet OLAF-jelentés is azon cégek között tartja számon az alagútfúró konzorciumot, amely két súlyos szabálytalanságot is elkövetett.
Amíg nincs pont az OLAF-vizsgálat végén, és amíg nem tisztázódik a felelősség, addig az államháztartási törvény szerint Magyarország az adófizetők pénzét nem adhatja oda – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Márpedig, ha az előzőek miatt az állam felfüggeszti az összeg kifizetését a fővárosnak, akkor ebben a jogvitában a fővárosnak sincs lehetősége az összeg kifizetésére – érvelt a főpolgármester.
A 4-es metró beruházásának finanszírozása három forrásból állt össze: az uniós pénzekből (ez tette ki a legnagyobb részt) - ezt az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium "kezeli", a másik forrás a banki kölcsönökből állt, a harmadik pedig a magyarországi önrész, amin a főváros és a központi költségvetés osztozott. Ez utóbbiért a Miniszterelnöki Hivatal a felelős. Most tehát az innen érkező pénz zárolásáról van szó.
Tarlós: a legsúlyosabb szerződéseket 2006 előtt kötötték
Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásról szóló jelentésében vitatott szerződések közül a 2006-os választások előtt kötöttek a "legsúlyosabbak" - mondta Tarlós István főpolgármester. A politikus szerint felfüggesztik a gyanús szerződések kifizetését.
Egy kivételével valamennyi szerződés, amelyet az OLAF vitat, a 2010 előtti időszakban született - közölte Tarlós István , hozzátéve: "a legsúlyosabbak, amelyek alapján az OLAF azt állapítja meg, hogy az esetleges veszteségek általa kilencven százalékosnak minősíthető hányada kialakult, azokat még jóval a 2006-os választások előtt kötötték".
A harmadát ellopták
A 452 milliárd forintos négyesmetró-beruházás több mint kétharmada, a gyanú szerint 272 milliárd érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 167 milliárdot pedig elloptak. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a közlekedési operatív program terhére, ebből 59 milliárd volt az uniós támogatás, utóbbit követelheti vissza az Európai Bizottság – ezek az Európai Csalás Elleni Hivatal négyes metróról készült nyomozati anyagának legsúlyosabb tételei.
A 4-es metró körüli korrupciógyanús szerződésekről készített jelentés immár magyarul is olvasható az alábbi linken.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.