Tiszaroff olcsó volt, de drága üzemeltetni

Nem talált jogi problémákat a Magyar Nemzeti Bank (MNB)felügyelőbizottsága (fb) a jegybank 2013 és 2015 közötti ingatlanstratégiájával és ingatlanvásárlásaival kapcsolatban. A törvényeknek megfelelően, jogszerűen vásárolt a jegybank, a Papcsák Ferenc vezette testület vizsgálati jelentése szerint azonban az Eiffel Palace, illetve a tiszaroffi kastély megszerzése vagy éppen az utóbbi üzemeltetése más kérdéseket vet fel.

Ha Matolcsy Györgyék megfogadják az fb javaslatát, akkor beépülhet az MNB Szabadság téri, központi épületének pincéje és padlástere, átépíthetik az udvart, és erősödhet az alternatív energia felhasználása. Legalábbis ez szerepel a központi épület analízisének „lehetőségei” között.

A veszélyek között az elavult gépészeti és elektromos rendszereket, a létszámnövekedést, az új funkciók megjelenését és valamiért az amerikai nagykövetség közelségét említik. (Az MNB teljes alkalmazotti létszáma valóban töretlenül nő: a tavalyi év végén már 1385-en dolgoztak a jegybanknak, ami jelentős növekedés a 2015 végi 1267-hez képest.)

Az MNB 2014 és 2015 között hat ingatlant vásárolt, összesen 22 milliárd forintért. A stratégiában megnevezett ingatlancsoportok közül három esetében nem merült fel semmiféle törvényességi aggály – írja az fb.

A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a munkavállalókat kiszolgáló (képzési, rekreációs) és az egyéb ingatlanok (tároló, garázs) a normális banki működés infrastruktúrájának tekinthetők. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a társadalmi felelősségvállalási programokkal (CSR) kapcsolatos ingatlanvásárlásoknál. „A társadalmi felelősségvállalás közvetlenül nem vezethető le a hatályos jegybanki törvényből” – fogalmaz a jelentés, kiemelve, hogy sem az alap-, sem az egyéb feladatok között nincs ilyen elvárás.

Ugyanakkor megjegyezték, hogy a társadalmi felelősségvállalási programokat szolgáló ingatlanok megszerzésére, majd alapítványokba vitelére vonatkozó törvényességi aggályokat az Országgyűlés határozata eloszlatta.

Az ingatlanvásárlások vegyes képet mutatnak. A régi budai városháza épületének megvásárlása kapcsán pozitívumként említik, hogy a budai várnegyedben, annak is kiemelten védett, ingatlanfejlesztési szempontból legértékesebb részén van. Hátrány azonban, hogy az épületrekonstrukció pótlólagos ráfordításai elérhetik, sőt meg is haladhatják a teljes vételárat. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) székházánál a vételárat akár többszörösen is meghaladhatják a ráfordítási költségek.

Az MTA Központi Kémiai Kutatóintézete kapcsán azt írják, hogy a magas forgalmi értékű ingatlanban méltó helyük lehet a hazai és nemzetközi innovációs jellegű kutatásoknak, fejlesztéseknek. Hátránya viszont, hogy a Pallas Athéné Domus Innivationis Alapítványnak – amelynek a tulajdonában van – jelentős összeget kell előteremtenie az átalakításhoz. Ráadásul a beépítettség maximuma 10 százalék lehet. A beépítettség most magasabb fokú, és ha bontásra kerül sor, akkor a szerzett jog megszűnik.

Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó vásárlás, de a többi mellett csekély vételárú, a 415 millió forintért megszerzett tiszaroffi Borbély-kastély kapcsán az fb arra jut: az ingatlan ára nem nevezhető magasnak, de működtetni piaci alapon nem, csak „szocialisztikus” módon, szolgáltatásainak folyamatos jegybanki finanszírozásával lehetséges.

A szállodakapacitás kihasználtsága alacsony, az igénybe vehető 37 230 vendégéjszakából 2015-ben 8172-at értékesítettek. Kiemelik, hogy a tényleges vételár a felét sem teszi ki egy 2009-es szakvéleménynek, kedvező továbbá, hogy az ingatlan használható rekreációra, szakmai tréningekre, sportolásra. Ugyanakkor hátránya, hogy magas a fajlagos üzemeltetési, fűtési, működtetési költsége, folyamatos karbantartást igényel, jelentős ráfordítással járhat a főépület szigetelése is.

Mindezek miatt megállapítják: az MNB ingatlanstratégiájában meghatározott sikerkritériumoknak a kastély vásárlása nem tud maradéktalanul megfelelni.
Az Eiffel Palace-ról azt írják, hogy az első piaci (kínálati) ára 5 millió euróval kevesebb volt, mint a későbbi 45,3 millió eurós vételár. Az ingatlan kihasználtsága százszázalékos, döntő hányadát bérlők adják.

A „luxusszínvonal” tartása azonban magas költségekkel is párosul, az fb az épület megvételének célszerűségét egyelőre nem tudta megállapítani.