Befalazott extrákkal csábítják a lakásvásárlókat

Már régen nem csak egy rakás csinosan összeillesztett téglát és formába öntött betont értékesítenek a lakóházfejlesztők, akiknek fontos, hogy a „mit tud a ház” típusú vevői kérdésekre is megnyerő válaszokat adhassanak. Az igazán nagy változások nem a lakások alaprajzában látszanak – az amerikai konyha például továbbra is trendi –, hanem az épület műszaki megoldásaiban. A budapesti piac meghatározó szereplője, az évente ezer lakást építő Cordia Zrt. vezérigazgatója, Földi Tibor nem titkolja, hogy a szagelszívó és a beépített konyhabútor nem a vevők kérésére esett ki a beruházók ajándékkosarából, hanem magas adótartalmuk miatt, ugyanis azokat nem adhatják kedvezményes áfával, ellenben például a beépített mennyezeti hűtést-fűtést igen.

Az áfatartalmat az dönti el, hogy bontás nélkül eltávolítható-e az adott dolog, vagy sem. Így a klímaberendezés nem lehet mézesmadzag, mert drága ajándék lenne, ellenben a klíma-előkészítés, akárcsak az egyre több vevő által keresett és igényelt okosotthon üzemeltetéséhez szükséges műszaki megoldások, illetve azok egy részének előkészítése a lakás tartozékának tekinthető. Vagyis nem 27, hanem csak 5 százalékos az áfája.

Rövid időn belül elterjedhet az elektromos és hibridautók teremgarázson belüli töltési lehetőségének biztosítása – említi új műszakitöbblet-igényként a Metrodom Zrt. illetékese. Kricsfalussy Tamás elmondása szerint az egyszerűnek tűnő töltőkiállás kiépítése valójában összetett és költséges feladat, de egyre inkább kihagyhatatlan, és fel kell készülni rá, hogy bármelyik lakást akármelyik parkolóhellyel össze tudják kötni, miközben a lakások elektromos rendszerét is úgy kell megtervezni, hogy ne terhelődjenek túl az autótöltés idején.

A piacvezető lakásépítő cégek irányítói egyformán azt tapasztalják, hogy az okosotthon iránti igény már nem a jövő, hanem a jelen, hozzá­téve, hogy az első felokosított házak még csak most épülnek. Ezért nincs átfogó tapasztalat arról, hogy a technológia tömeges méretekben, átlagos tudású felhasználók kezében is optimálisan tud-e üzemelni. Akármilyen okos a lakás, a ház, portaszolgálat, de legalább egy valóban működő kamerarendszer nélkül ma már eladhatatlan lenne, még az olcsóbb árfekvésű épületekben is azonnal felszereltetik a biztonságot adó készülékeket a lakóközösségek – tapasztalja a Metrodom vezetője.

A lakások és a ház megtervezésénél a hely a döntő, általában a lokáció predesztinálja, hogy milyen vevőkörre építhetnek – mondja Földi Tibor. A terület vonzáskörzetéhez alakított lakásösszetétel révén először belülről terveződik meg a ház, a megcélzott vásárlókhoz válogatják össze a műszaki megoldásokat, a lakásméretet is figyelembe véve, hiszen egy garzonban például nincs értelme a mozgásérzékelő lámpának, ami kényelmesebbé teszi a nagy lakások használatát és komoly energiaköltséget lehet megspórolni általa. A füstjelző és az elektromos zár is egyre keresettebb, utóbbi a rövid távú lakáskiadóknak is nagyon hasznos (a szállásra érkező az okostelefonjára küldött kóddal tudja nyitni az ajtót).

A lakásépítők szerint erőteljes a CSOK-os vevők növekvő aránya, amely mára átlagosan 20 százalékra tehető, de van olyan külvárosi projekt, ahol az 50 százalékot is eléri. Erre a speciális vevőkörre optimalizált házak jellegzetessége például a játszótér, vagy a lakásokon belüli régi-új háztartási helyiség, ahol víz- és szennyvízkiállás, valamint szellőzés is van, így mosókonyhaként is működtethető. Emellett – sorolja Kricsfalussy Tamás – a kéthálós lakásokba már tusolós és kádas fürdőszobát is kérnek, viszont nem szeretik a családos vevők az elszigetelt konyhákat, még az étkezősöket is előszeretettel egybenyittatják a nappalival. A kerékpártároló pedig ma már a potenciális vevőkörtől függetlenül alapfelszerelés minden új házban.