Bóvli mobilok mérgezik a piacot

A hamisított termékek gyatra összeszerelésük és az alacsony minőségű alkatrészeik miatt ártalmas anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek súlyosan veszélyeztetik az egészséget. Emellett a kétes eredetű készülékek esetében jelentős biztonsági kockázatok is felmerülnek az online bankolások és egyéb pénzügyi tranzakciók során.

„A másolatok egészségkárosító hatásait a felhasználók saját bőrükön is megtapasztalhatják, hiszen számos esetben hatalmas egészségügyi rizikót jelentenek a hamisítványokban fellelhető mérgező anyagok, amelyeket több országban már betiltottak” – figyelmeztetett Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: a nem megfelelő színvonalú technikai háttér a kiberbűnözés melegágya is, hiszen nincs biztosítva a fogyasztók adatainak megfelelő védelme sem.

Az említett kockázatokon felül az okostelefon-hamisítás uniós szinten hatalmas bevételkieséssel jár: 2015-ben körülbelül 4,2 milliárd eurós (nagyjából 1200 milliárd forint) deficitet okozott. Az utánzatok megjelenése miatt el nem adott mintegy 14 millió készülék pedig az ágazati értékesítés 8,3 százalékának felel meg. Az egyes országokra vonatkozóan a kieső bevételek arányának tekintetében egyébként Románia vezet 19,1 százalékos hamisítási rátával, míg őket a bolgárok  és a görögök követik. Magyarország a 15,1 százalékos értékével a rangsor ötödik helyén áll, ami meghaladja az összesített 8,3 százalékos uniós átlagot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a napi rutin részét képező, telefonon keresztül végzett banki tevékenységek (például a pénzfelvétel vagy az utalás) során magasabb az adathalászat veszélye akkor, ha a fogyasztó mindezt egy nem eredeti készülékről hajtja végre.

A tényleges forgalomkiesés szempontjából a hamisítás hatása Olaszországban a legnagyobb, ahol a másolatok miatt meghiúsuló eladások becsült összege 885 millió euróra (265,5 milliárd forint) tehető. Ezt követi az Egyesült Királyság (660 millió euró – csaknem 200 milliárd forint), majd Németország (564 millió euró – 170 milliárd forint). Fontos megjegyezni, hogy a jelentés szerint csak az öt legnagyobb uniós tagállamban 2,9 milliárd euró (kb. 900 milliárd forint) vész el a hamisítás miatt, ami uniós szinten a kieső értékesítés közel 70 százalékát teszi ki.
 
Az Európára vonatkozó adatok mellett a beszámoló arra is kitér, hogy a különböző utánzatok globális szinten is számottevő károkat okoznak, hiszen a várható bevételek 12,9 százalékától fosztják meg a legális szereplőket, melynek pénzben kifejezett értéke 45,3 milliárd euróra (körülbelül 13 500 milliárd forint) tehető. Komoly aggodalomra adhat okot az is, hogy forgalomkiesés 36 százalékát az egyik legfejlettebb országként jegyzett Kína tudhatja magáénak. Érdemes még megemlíteni, hogy a hamisítás által az értékesítésre gyakorolt legalacsonyabb relatív hatást az Egyesült Államokban és az EU-ban mérték, mindkét esetben 10 százalék alatt maradva.

Az Európai Bizottság (EB) pedig úgy döntött, hogy a jövőben fokozza együttműködését a legnagyobb online piacterekkel: az Amazonnal, az Ebay-el és az Alibabával annak érdekében, hogy határozottabban lépjenek fel az uniós fogyasztók számára értékesítő weboldalaikon szereplő potenciálisan nem biztonságos, vagy a szabályozásokat megkerülő termékek ellen. A hatósági ellenőrzések támogatása érdekében a Bizottság gyakorlati útmutatót készít az online értékesített termékek piacfelügyeletéről. Brüsszel hadat üzent a gagyinak További problémát jelenthet, hogy a veszélyes termékek közül manapság egyre többet értékesítenek online platformokon, ezzel megkerülve a hatóságokat - derült ki nemrég az Európai Unió riasztási rendszerének tavalyi adataiból. A riasztási rendszer keretében bejelentett veszélyes termék közül sokat online platformokon vagy piactereken is értékesítenek, ezért több tagállam hozott már létre a honlapok figyelemmel kísérésével, illetve az online értékesített veszélyes termékek felkutatásával foglalkozó egységeket.

Az Európai Bizottság (EB) pedig úgy döntött, hogy a jövőben fokozza együttműködését a legnagyobb online piacterekkel: az Amazonnal, az Ebay-el és az Alibabával annak érdekében, hogy határozottabban lépjenek fel az uniós fogyasztók számára értékesítő weboldalaikon szereplő potenciálisan nem biztonságos, vagy a szabályozásokat megkerülő termékek ellen. A hatósági ellenőrzések támogatása érdekében a Bizottság gyakorlati útmutatót készít az online értékesített termékek piacfelügyeletéről. Hamis mobiltelefonokat koboz el a rendőrség Pekinben. Fotó: AFP -->