Éger István: évi 600-700 milliárd forint hiányzik a magyar egészségügyből

Orbán Viktor válaszolt már önnek a múlt héten írt levelére?

– Nem, a miniszterelnöktől nem kaptam semmilyen visszajelzést, de az emberi erőforrások minisztere már jelezte, hogy talán áprilisban tudunk találkozni. Balog Zoltánnak egyébként már októberben írtam, hogy szeretnék vele beszélni.

A Magyar Orvosi Kamarával egyeztetnek a szuperkórházról?

– Az idei költségvetésben 40 milliárd forint van erre a célra elkülönítve, de még a kiviteli tervpályázatáról sem hallunk semmit, holott feltételezem már az alapkövet is le kellett volna tenni.

A szuperkórházprojekt az egészségügyi kormányzat szerint megoldható a hazai orvoshiány ellenére, nem kellenek további orvosok, csak át kell őketcsoportosítani. Ön mit gondol erről?

– Budapest még mindig vízfejű, az a gond, hogy nincs elég határozott szakmapolitikai elképzelés és döntés. A politika nem olyan bátor, hogy felvállalja és megmondja, konkrétan hol lesznek az új kórházak, és hol jelennek meg a dózerek. Sajnos ma Budapesten több olyan kórház van, amelynek semmilyen létjogosultsága nincsen. Botrányosnak tartom, hogy a 21. században egy európai fővárosban van még olyan aktív betegellátást folytató intézmény, amelyikben nem teljes a képalkotó diagnosztikai háttér, magyarul nincs benne CT meg MR. A beteggel furikáznak a fővárosi csúcsforgalomban, a mentőszolgálatot terhelve, azért, hogy valahol elvégezzék a CT-vizsgálatot egy agyvérzésen átesett betegen. Lehet, hogy egyesek számára ez istenkáromlás, de az ilyen intézményeknek nincs létjogosultságuk.

Az egészségügyi államtitkár múlt héten azt mondta, 500 millió forinttal több pénzt szánnak a tartósan üresen álló 300 háziorvosi praxisra. El fognak kelni ezek a praxisok?

– Nem tudnak elkelni, és azt is megmondom miért. Nem vitatom a kormány intézkedésének a pozitív oldalát, ez jó lépés. De évtizedek óta süket a politikai arra, hogy megértse, mi a különbség a belépési költségek és a napi működési költségek között. A kórházaknál ugyanezt csinálják, 2014-ig 500 milliárd forint ment „betonba”, magyarul ennyit költöttek felújításra. És ez nagyszerű. De a mindennapi működésben a kórházak nyakán van a kötél, és még húzogatják is. Mindegy, hogy egy orvosnak 10 vagy 20 millió forintot adnak, hogy elfoglaljon egy hosszabb ideje üresen álló praxist, mert az nem azért betöltetlen, mert eddig nem adtak rá pénzt, hanem azért betöltetlen, mert a mindennapjaiban nem tudja a benne dolgozókat eltartani. A fiatal orvosok nem buták, és nem fognak egy „veszteséges boltot” vásárolni.

Nagyon gyorsan, legalább háromszor plusz 20 milliárd forintot kellene a praxisokra költeni. Gondoljon bele, egy szakorvos fizetése most a kórházakban körülbelül bruttó 500 ezer forint. A háziorvosi praxisok átlagos havi bevétele 1,1 millió forint. Ha az orvos itt is kifizetné magának a bruttó 500 ezer forintot, a nővérnek a 240 ezret, egy írnoknak a 180 ezer forintot, valamint ennek összes közterhét, az csaknem el is vinné a teljes bevételt. Ám fizet a takarításért, a világításért, az üzemanyagért, a gyógyszerért, a kötszerért, és még hosszasan sorolhatnám, és végül az orvos magának jó esetben hó végén még 250 ezer forintos fizetést sem tud adni.

A kormány szerint hat évvel ezelőtt évente több mint nyolcszáz, tavaly pedig már csak 398 orvos kért a hatóságtól külföldi munkavégzéshez igazolást. Ön szerint is csökken az orvoselvándorlás?

– Nem tudom, milyen számokkal dolgozik a kormány. A Magyar Orvosi Kamara a saját számaival dolgozik. A hatósági igazolásokhoz kamarai dokumentumot is kell kérnie a külföldön munkát vállaló orvosnak. Tavaly ilyen igazolást a MOK-tól 900-an kértek, ebből több mint 650 volt magyar orvos.

Strukturálisan az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz kerülnek a kórházak pénzügyi és számviteli feladatai. Ettől kisebb lesz majd az intézmények adósságállománya? Tavaly 45 milliárdot fordítottak adósságrendezésre. Idén mekkora segítségre lehet szükségük az intézményeknek?

– Ez egy belső megszorítás, de ettől nem lesz könnyebb a kórházaknak. Napi szinten nem merik elmondani, hogy továbbra is elégtelenek a körülmények a kórházakban. Lehet, hogy szép a kórház, de nem lehet bekapcsolni a légkondicionálót a műtőben, mert az már túl drága. Hogy idén mekkora összeget kell a kórházak adósságállományának rendezésére fordítani, azt attól függ, hogy mennyire tudnak a kórházak a nem létező tartalékukból is valamennyit visszaszorítani. Ettől függ, hogy 20, 30 vagy 60 milliárd forint segítségre lesz szükség. A kórházak büdzséjét időről időre veszteségesre kalkulálják, vagyis nem a bekerülési költség szintjén térítik meg nekik a beavatkozások árát. Közgazdasági tanulmányok tömkelege bizonyítja, hogy mennyit kell fordítani egy adott ország egészségügyére.

Magyarországon évről évre, minimum 600-700 milliárd forinttal kevesebbet, GDP-arányosan 2 százalékkal kevesebbet költenek a gyógyításra a V4-ek átlagánál. És még nagyobb a lemaradás az EU-átlaghoz képest. Ilyen szempontból Magyarország csodaszámba megy, mert mindennek dacára még mindig fenn tudunk tartani egy viszonylag jól működő egészségügyet.

Beruházás és béremelés

A kormány az ápolók bérét 2016 és 2019 között 65 százalékkal emeli – közölte a Fidesz-frakció sajtóosztálya. Kiemelték: a Fidesz kormányzása óta 500 milliárdos fejlesztés és 400 milliárd forint értékű bérfejlesztés valósult meg az egészségügyben. Az ápolók bérfejlesztése mellett, a szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek fizetése két év alatt 207 ezer forinttal nő. (VG)