Építési tilalmat akarnak a balatoni borászok

A 24. órában vagyunk, ezért muszáj radikálisan fellépni a szőlőültetvényeket károsító ingatlanspekuláció ellen – mondta a Világgazdaságnak Figula Mihály balatonfüredi borász. Figula szerint a kárpótlás után a néhány ezer négyzetméteres területekre felszabdalt ültetvények egy része spekulánsok kezébe került, akik panorámás lakótelkekre jellemző áron – vagyis a szőlőültetvényért elkérhető maximumár öt-hatszorosáért – kínálják őket eladásra. A telkek jelentős része el is kelt, a nyaralókat pedig gazdasági épületnek álcázva, arra szóló építési engedéllyel húzzák fel az új tulajdonosok, akik a szőlővel nem bajlódnak, esetleg ki is vágják. Ha pedig még nem kelt el a telek, még a saját szőlőjét példásan művelő gazdának is nehéz megvédenie a mellette lévő ültetvényét a betegségektől és az állati kártevőktől.

A spekuláció kódolva volt a rendszerben, hiszen a kárpótláskor keletkezett két-háromezer négyzetméteres területekkel lehetetlen a piacon megjelenni, így itt szóba sem jöhet a fejlesztés. Ezeket a kis darabokat felvásárolni is nehéz, részben az elszabadult árak miatt, illetve mert jól művelhető, egybefüggő ültetvény kialakításához sok szomszédos tulajdonossal kell megegyezni. Figula szerint ezért van az, hogy befektetési célú borászatok meg sem jelentek a Balaton-felvidéken, inkább a helyben lakók próbálták növelni a területeiket. A Figula Pincészet 30 hektáron művel szőlőt, de nem is gondolnak a terjeszkedésre, annyira elszabadultak az árak.

Figula ezért azt javasolja, hogy helyezzék hatályon kívül a Balaton-törvény külterületi gazdasági épületekről rendelkező passzusát, azonnali hatállyal tiltsák meg a szőlőkataszterben lévő területek művelési ágának megváltoztatását, sorolják vissza a korábban a szőlőkataszterből kivont területeket (különös tekintettel a történelmi dűlőkre), és minden területen, amelyik a szőlőkataszterben szerepel, vezessenek be teljes építési tilalmat. Az utóbbit mérettől függetlenül és azt is előírva, hogy még borászati üzemet se lehessen létesíteni. Ezzel minden kiskapu bezárulna, és az árak is visszatérnének a reális szintre – állítja Figula.

A Balaton-felvidék borászai ugyanígy látják a helyzetet, és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), valamint a Csopaki Kódex nevű eredetvédelmi borászkör támogatását is megszerezték az ügynek – mondta lapunknak Jásdi István csopaki borász. Fontos lenne, hogy az önkormányzatok is hasonlóan gondolkodjanak, de tapasztalatai szerint csupán a csopaki helyhatóság kezeli valóban a súlyának megfelelően az ügyet. Ott a tulajdoni lapokra be is jegyzik a szőlőművelési kötelezettséget, és földadót is kivetettek az elhanyagolt területekre. A HNT is elérte, hogy a hegybírók bírságot szabhassanak ki, de ezektől az intézkedésektől érdemben nem javult a helyzet – mondta Jásdi.

Szerinte a Balaton-felvidéki szőlők 70 százaléka elöregedett, újra kellene telepíteni, de a telekspekulánsoknál erre értelemszerűen nincs szándék. Így félő, hogy sok száz hektár eltűnik az egyébként a világ legjobb borvidékeivel vetekedő adottságú területről.

Ugyanakkor ez nem csak balatoni probléma. Figula az egyetemen még 145 ezer hektár magyarországi szőlőültetvényről tanult, az EU-csatlakozáskor hivatalosan ez 93 ezer hektár volt, a KSH 2014-ben 69 ezer hektárt mért, de a borász szerint jó, ha 50 ezer hektárt művelnek. Eközben az országban több mint 200 ezer hektár – más adatok szerint 190 ezer – a szőlőművelésre alkalmas terület.