Fűtésre ment a legtöbb energia

A magyarországi háztartások 2015-ben 249 petajoule (PJ) energiát használtak fel, ennek a legnagyobb része – mint máskor is – fűtésre ment el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint.

A 182 PJ-nyi fűtési energia felét a gáz adta, de meglepően nagy mennyiség, majdnem 73 PJ származott a megújulókból is. A fűtésre használt energia közel 8 százaléka távhő volt, 3 százaléka szén. Szerény számban voltak olyanok is, akik árammal fűtöttek, és olyanok is, akik olajkályhával vagy -kazánnal.

A másik fő energiafelhasználási terület bő 31 PJ-lal a használati meleg víz előállítása volt. Ennek háromnegyed részét – közel azonos mennyiségben – a villany-, illetve a gázbojlerek, -kazánok adták, hatodrészben pedig a távfűtés. Itt is jutott szerep a megújulóknak és az olajnak is, viszont a szénnek már nem. Igen sok, 23 PJ-nyi energia ment el világításra és az elektromos berendezések működtetésére.

A 2015-ös adatok érdekessége, hogy azokon belül a hivatal a lakosság szilárdbiomassza-felhasználását már olyan új módszertannal határozta meg, amelyben figyelembe vette a háztartási adatfelvételből kapott és az épületenergetikai számításokon alapuló, egymással összhangban álló eredményeket is. Az adatok alapján megállapította, hogy a lakossági biomassza-felhasználást az eddig alkalmazott módszertan alulbecsülte. Az új adatfelvételből származó eredmények befolyásolják a korábbi években közzétett energiastatisztikai indikátorokat. Ezek közül a legjelentősebb Magyarország megújulóenergia-felhasználási részarányát érinti, mert annak része a közvetlen fűtési célú biomassza-felhasználás is az Európai Unió vonatkozó irányelve szerint.