Óriási a különbség lakásárakban a főváros és a vidék között

Tavaly ugyanekkor mintegy harmadával ugrott meg a forgalom, ám a legalacsonyabb, 2013-as februárnak a mostani érték mintegy másfélszerese. Az idén eddig 18 ezer ingatlan cserélt gazdát a becslés szerint, ami egyelőre elmarad a válságot követő eddigi legerősebb év, 2015 első két hónapjától, amikor a forgalom megközelítette a 20 ezret is.

Februárban nőtt a két országrész közötti különbség panellakások tekintetében: keleten 174, nyugaton 197 ezer forint volt a négyzetméterár. Pesten az átlag 317, míg Budán 354 ezer forint. A téglalakások ára vidéken fordított sorrendben, nyugaton 221, keleten 230 ezer forinton alakult. Budapest belvárosában láthattuk a legmagasabb, 650 ezer forint feletti árakat.

Vásárlási árban óriási a különbség a főváros és a vidék között, a legnagyobb érték Budán látható, átlagosan 49 millió, a legalacsonyabb átlagérték Kelet-Magyarországon 11,5 millió forint volt. Budapesten jelentősen, de vidéken is említésre méltóan nőtt a felújítandó állapotban lévő lakást vásárlók aránya, amivel egy időben a legtöbb helyen csökkent a lakható lakást vásárlóké.

A XIV. kerület iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, de a XIII. és a XI. kerület is kiemelkedik. Nőtt az igény továbbá a külső kerületekre, valamint a VIII. kerület iránt is lényegesen többen érdeklődtek, 1,3 százalékos az emelkedés az év első hónapjához képest. A fővárosban a legolcsóbb lakásokat 18-19 millió forintért a 30 év alatti fiatalok vásárolják. Ezzel szemben a középkorú vásárlók már 30 millió forint körüli összeget szánnak a vásárlásra.

A legtöbben (a vevők 42 százaléka) befektetési céllal vásároltak, átlagosan 65 négyzetméter körüli lakásokat. Vidéken a vevők többsége nagyobb, átlagosan 100 négyzetméter feletti lakásba költözik. A tavaly februári értékekhez képest nőtt a fővárosban a magasabb négyzetméterárú lakások aránya. Budán az 550 ezer forint feletti kategóriába idén a lakások 45 százaléka került, de Pesten is határozott az emelkedés.