Tetteket várnak a fiatalok a vállalatoktól

A feltörekvő országok ezredfordulós nemzedéke azt várja, hogy a szüleinél mind pénzügyi (71 százalék), mind elégedettségi szempontból (62 százalék) is előnyösebb körülmények között fog élni, ami éles ellentétben áll az érett piacokkal, ahol a millenniumi fiataloknak csak 36 százaléka gondolja, hogy pénzügyileg sikeresebb lesz szüleinél, és csupán 31 százalékuk reméli, hogy boldogabb. Az érettebb országok fiataljai számára a háború, a terrorizmus és az azokból fakadó politikai feszültség (56 százalék), míg a feltörekvő országok fiataljai számára a bűn és a korrupció jelenti a legnagyobb problémát (58 százalék) - derül ki a Deloitte felméréséből.

„Az ezredfordulós generáció tagjai azonban nem passzív szemlélőként figyelik országuk és a világ történéseit, bennük van az akarás és a potenciál, hogy megváltoztassák a világot, és mindez a munkahelyi életükre is igaz. A megkérdezettek jelentős része alapvetően pozitívan áll az üzleti világhoz, és úgy véli, hogy az egyre felelősebben működik: 76 százalékuk szerint a cégek általában pozitív hatást gyakorolnak tágabb környezetükre és a társadalomra. A megkérdezettek szerint azonban a nagyvállalatok nem ismerik fel és aknázzák ki teljes mértékben azt, hogy mennyiben tudnának segíteni a társadalom legnagyobb, többek között az oktatást, a gazdasági stabilitást és a munkanélküliséget érintő gondjain. A fiatalok számos kérdésben érzik magukat felelősnek a munkahelyen, ezért elsősorban a mindennapi munkavégzésük során kívánnak hatással lenni a jövőre. A „jó ügyekben” való aktív részvétel így gyakran a munkáltatókon keresztül, az ő aktív támogatásukkal kell, hogy megvalósuljon: a válaszadók 86 százalék a szerint ugyanis a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kéne hagyatkozni” - vélekedett a felmérés eredméyneiről dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. Adó- és jogi tanácsadás üzletágának vezetője.

A Deloitte felmérése szerint a millenniumi fiatalok jellemzően nem támogatják a megosztó típusú vezetőket, vagy azokat, akik fokozatos változás helyett radikális átalakításokat visznek véghez. Az üzleti és a politikai vezetők részéről is egyaránt jobban kedvelik az egyenes beszédet: hatással vannak rájuk a szenvedélyes ügyek, de csak azokkal a vezetőkkel tudnak azonosulni, akik nemcsak a többséghez, hanem a kirekesztettekhez is szólnak.

„A szabadúszó vagy a tanácsadói életforma előnyei ellenére a millenniumi fiatalok csaknem kétharmada, 65 százalék a továbbá a teljes, fix állásra szavaz, és egyértelműen aggodalommal tekintenek a folyamatosan terjedő gépesítésre is: 53 százalékuk szerint a munkahelyek ezáltal sterillé, személytelenné válhatnak. A munkahely melletti lojalitásukat, és egyben a munkahelyi teljesítményüket rugalmas munkakörülmények biztosításával kell támogatni, mind a munkaidőt és a felkínált pozíciókat, mind pedig a munkavégzés helyét illetően” – tette hozzá dr. Kövesdy Attila.

A millenniumi fiatalok egyúttal pozitívan viszonyulnak a Z generációhoz (vagyis a mostani 18 évesekhez, illetve a fiatalabbakhoz): úgy vélik, hogy az utánuk következő generáció tagjai komoly számítástechnikai tudással rendelkeznek, és kreatívan képesek gondolkodni. Az ezredfordulósoknak több mint fele úgy gondolja, hogy a Z generáció térhódítása jó hatással lesz a munkahelyi környezetre. Ez a vélemény jellemzőbb a feltörekvő piacokon (70 százalék), mint az érett piacokon (52 százalék).