Nem akkora, nem olyan, és nem ott van – ilyen és hasonló „eltérésekkel” szembesül az ingatlanos portálokon böngésző vevők egy része, akiknek érdekében aligha tudnak szigorúan fellépni az eladók által befizetett díjakból élő hirdetési oldalak. Az Ingatlan.com üzemeltetői naponta körülbelül száz jelzést kapnak az ingatlankeresőktől az oldalra hiányosan vagy téves és megtévesztő adatokkal feltöltött hirdetések miatt.
Ez nem tűnik soknak az ott naponta megjelenő két-háromezer új hirdetéshez képest, bár azok egy része korábban, illetve többek által már kínált ingatlanról szól. A többször feltűnő ingatlanok annyira elszaporodtak, hogy – mint felmérték – a vásárlók 45 százalékát már komolyan zavarja a jelenség a tényleges kínálat felmérésében és a hatékony keresésben.
Nem véletlenül rukkolt elő a napokban a cég azzal az új fejlesztéssel, amellyel lehetővé vált, hogy a rendszerbe több változatban feltöltött, de ugyanarról az ingatlanról szóló hirdetéseket összefűzve lehessen látni. Az innováció igazi nóvum, komoly érdeklődést keltett külföldön is. Más kérdés, hogy mit szólnak hozzá az ingatlanközvetítők, akiknek immár új eszközöket kell bevetniük a vevők figyelmének elnyerése érdekében, a friss meghirdetés innentől kevés lehet.
A kínálat valós nagyságát és az újdonságok volumenét még így sem lesz könnyű felmérni, mert egyesek szerint a hirdetések jelentős része régen beragadt lakásokról szól. Ezt Balogh László, az Ingatlan.com vezető szakértője cáfolta, mondván, hirdetéseik 75 százaléka egyedi, azaz nem duplikált, ami nemzetközi szinten is nagyon jó aránynak számít. Az oldalon jelenleg több mint hétezer közvetítő hirdet rendszeresen. Ez azt is jelzi, hogy nemcsak a forgalom nőtt, hanem az annak hozadékából részesedni akarók száma is.
Az ügynöki ügyeskedéseket mindenhol a kizárólagos értékesítési szerződések hiánya élteti, mint Magyarországon is, ahol viszonylag ritka az ilyen megbízás.
Panaszkönyv
Megtévesztő egyedi ingatlanhirdetés miatt még nem érkezett bejelentés és nem indult eljárás – tudtuk meg a Gazdasági Versenyhivataltól. A hatóság a döntéshozatalban bekövetkező esetleges torzulást vizsgálná, azt, hogy a félrevezető reklám miatt keletkezik-e kára, felesleges költsége a fogyasztónak. A bizonyítás nehéz, nem olyan egyértelmű a helyzet, mint az olcsó vivőtermékkel akciózó boltok esetében, amelyeknek már kötelező feltüntetniük, ha az adott termékből korlátozott mennyiség van. A Jófogás üzemeltetőjét a GVH első fokon hétmillió forintra bírságolta nemrég, mert hetekig a „Csak a Jófogáson” szlogennel reklámoztak olyan ingatlanokat, amelyek nem csak náluk szerepeltek a kínálatban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.