A versenyképességet javítaná a logisztikai összefogás

A Nemzeti Logisztikai Összefogás elnevezésű dokumentumban nevesítették azokat a területeket, ahol a hazai logisztikai ágazat versenyképessége és piacvédelme érdekében beavatkozások szükségesek. Az aláírók egy olyan közös – a honos megbízó, a logisztikai szolgáltató, a fuvarozó és a kormány együttműködésén alapuló – érdekeltségi rendszer kialakítását kezdeményezik, amely segítené a magyarországi logisztikai szolgáltatókat és fuvarozókat, hogy helyt tudjanak állni az európai piacon. (Nem csak a logisztikában kell javítani a versenyképességünkön.)

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Kép: Kocsis Zoltán[/caption]

A GDP hét százalékát adják

A logisztikai iparág stratégiai ágazat Magyarországon, a hazai logisztikai szektor a magyar GDP 7,1 százalékát állítja elő (közúti-, vasúti-, vízi-, légi-, csővezetékes fuvarozás, illetve raktározás), valamint e területen dolgozik a magyar munkavállalók 3,5 százaléka: ez több mint 191 000 fő munkavállalót jelent. Magyarország logisztikai versenyképességének megőrzése és erősítése tehát nemzetgazdasági érdek, ami a kormányzat és a szakma összefogását, együttgondolkodását és a szükséges döntések, intézkedések mielőbbi meghozatalát igényli – hangsúlyozta Fülöp Zsolt. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben egyre erősebb versenyhelyzet alakult ki az európai és a hazai logisztikai piacon, mind az uniós, mind az unión kívüli országok különböző burkolt vagy nyílt intézkedéseket vezettek be saját piacaik védelme érdekében. A magyar logisztikai iparág versenyképességének megőrzése és erősítése érdekében ezért összefogásra és közös intézkedésekre van szükség.

A MLSZKSZ kezdeményezésére eddig soha nem látott összefogás valósult meg a logisztikai ágazat azon meghatározó szakmai szervezetei között, amelyek fontosnak tartják a magyar logisztikai iparág versenyképességét, tudnak és akarnak is közösen tenni ennek fejlődése érdekében. A Nemzeti Logisztikai Összefogás résztvevői – a Magyar Szállítmányozók Szövetsége, a Magyar Hajózási Országos Szövetség, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a Magyarországi Dunai Kikötők Szövetsége, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja – március végén közösen készített ágazati helyzetértékelést nyújtottak be a magyar kormány részére.

Egy-két vízlépcső is kellene

A szakmai szervezetek közúti fuvarozás esetében a legfontosabb feladatnak a hazai engedélygazdálkodási gyakorlat felülvizsgálatát tartják. Szerintük újra kell gondolni a kibocsátott nemzetközi fuvarengedélyek számát, jelentősen javítani azok biztonsági szintjén annak érdekében, hogy az unión kívüli „harmadik országok”, valamint az újonnan csatlakozott uniós tagországok fuvarozói jogosulatlanul ne kerülhessenek előnybe magyar társaikkal szemben. Emellett javítani kell a vámügyi eljárások szolgáltatási színvonalát, illetve a nemzetközi versenyképesség érdekében módosítani szükséges az adózási feltételeken.

A vasút kapcsán fontosnak tartják, hogy a vasúti árufuvarozással érintett küldemények esetén a hozzáadott értékteremtő képesség növelése (állomási műveletek, átrakás, vámelőállítás, csomagolás, logisztikai központok vasúti szolgáltatásfejlesztései) Magyarországon történjen, továbbá, hogy a vasúti fejlesztéseket hangolják össze az árufuvarozás szereplőivel. Vízi árufuvarozás területén ahhoz, hogy ki tudjuk használni a Duna adottságait az év 320 napján lehetőséget kellene teremteni a folyón a 2,5 méteres merüléssel való közlekedésre, amely vízlépcsők építése nélkül nem biztosítható gazdaságosan. A kikötők mellett – amelyek az elmúlt években 52 milliárd forintnyi fejlesztést kaptak – a vízi fuvareszköz-állomány felújítása is szükséges.

A Nemzeti Logisztikai Összefogás résztvevői szerint a magyar logisztikai alágazat Európai Uniós szintű versenyképességét is biztosítani kell, mert az unió minden tagállama különböző intézkedésekkel igyekszik a saját piacát megvédeni és erősíteni. Ehhez olyan gazdasági és jogi környezet kialakítása szükséges, amelyben egyrészt a magyar árut elsősorban és kifejezetten magyarországi logisztikai szolgáltató és fuvarozó szállíttatja vagy szállítja el, másrészt ezen logisztikai szolgáltatók és fuvarozók az ország közlekedési adottságait kihasználva egyre nagyobb szeletet hasítsanak ki az európai logisztikai- és fuvarpiacból. Fontos továbbá a megbízók érdekeltté tétele a magyarországi fuvarkapacitások kihasználásában, ehhez olyan gazdasági környezetet kell teremteni, hogy a magyarországi megbízó számára ne járjon anyagi előnnyel, adómegtakarítással az, ha külhoni fuvarozóra bízza áruja szállítását.