Kórházszövetség: még magasabb fizetés kell az egészségügyben

A szervezet a péntekig tartó kongresszusának első, szerdai napján juttatott el közleményt az MTI-hez. Ebben hangsúlyozták: a legújabb közvélemény-kutatási adatokból az derül ki, hogy a lakosság elsődleges jelentőséget tulajdonít az egészségügy helyzetének.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Nagy lépések kellenek még a béremelések területén Fotó: MW[/caption]Ennek megfelelően üdvözlik a kiadások növelését, és szintén támogatandónak tartják, hogy a többletforrások elsőként a legkritikusabb területre, a humánerőforrás válságának megoldására összpontosulnak.

Ugyanakkor belátható céldátumot rögzítenének arra, hogy az egészségügyben dolgozók bére nominálisan is megközelítse az uniós átlagot.

A szövetség "életmentőnek" tartja a tavaly év végi adósságrendezést, azonban ismételten felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a kórházi dologi kiadások fedezetének hasonló mértékű, előre tervezett emelése a jelenleginél hatékonyabban szolgálná az intézmények kiegyensúlyozott gazdálkodását.

Örömmel látták, hogy sikeresen zárultak a 2007-2014 közötti uniós ciklus egészségügyi beruházásai, így több mint 500 milliárd forintnyi forrás került az ágazatba. Ezen a területen a következő időszakban a "lépéshátrányba került" fővárosi egészségügyi ellátás fejlesztésének kell abszolút elsőbbséget kapnia - vélekedtek, hozzátéve: ugyanakkor támogatják a vidéken megkezdett és be nem fejezett beruházások megvalósítását.

Hangsúlyozták, hogy már most fel kell készülni az infrastruktúra átadás utáni működtetésére, és gondoskodni szükséges a néhány év múlva esedékessé váló karbantartásról, vagy akár pótlásról.

A kórházszövetség fontosnak tartja, hogy továbbra is szakmai és gazdasági szempontból egyaránt erős és felelős, önálló menedzsmentek dolgozzanak a kórházak élén. Ragaszkodnak a tagkórházak gazdasági önállóságához, ezért nem értettek egyet a kancelláriarendszer bevezetésével és a pénzügyi alkalmazottak központi állományba helyezésével - írták.

Igazságtalannak tartják azt a gyakorlatot, amely az intézmények ellenőrzésekor fellelt rendszerszintű problémákat "kizárólag az érintett intézményi menedzsmentek nyakába kívánja varrni", holott e gondok kialakulása és kezelése ennél sokkal szélesebb felelősségi kört érint.

A tavalyi sikerek megmutatták, hogy eredményeket ott lehet elérni, ahol szakmai, társadalmi és politikai konszenzus jön létre. Azok a kísérletek, amelyek esetében az ágazat szereplői konfrontálódtak egymással, kudarcot vallottak - írták a közleményben.