BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Magyarország segít a balkáni árampiacon

Olyan nyugat-balkáni kezdeményezést támogat Magyarország, amellyel tompíthatók a januárihoz hasonló áramárrobbanások.

Az energiahivatal (MEKH), a villamosenergia-rendszer irányítója (Mavir) és az áramtőzsde (HUPX) is támogatja hat nyugat-balkáni ország (WB-6) regionális árampiaci fejlesztési terveit. A napokban vállalták, hogy segítik az érintett országok másnapi piacainak összekapcsolását és a határaikon keresztül szállított energia szabályozását érintő együttműködésüket. A végcél a régió ellátásbiztonságának növelése. (A WB-6 tagjai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia.)

Azt, hogy a magyarországi áramárak mennyire függnek a balkáni villamosenergia-piactól – ezért fontos számunkra a balkáni együttműködés –, nemrég a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) is kimutatta, egy év eleji anomália okait keresve. Január 11-én megawattóránként (MWh) 150 euró körül alakultak az árak a HUPX-en, fel-felszökve 300 euróra is az előző napok 50 euró körüli szintjéről. Most is nagyjából 50 euró az ár. Azon a napon a Magyarországtól délre, délnyugatra lévő országokban is hasonló vagy még magasabb árak voltak, máshol viszont jóval szolidabbak. Szlovákiában például 56 euró volt az áram megawattórája, a – viszonylag izolált – Lengyelországban pedig csak 31 euró.

A hirtelen árugrást (ártüskét) részben a nagy hidegben megugró villamosenergia-kereslet okozta a REKK szerint. Másrészt az, hogy tervezett, illetve előre nem látható okokból több hazai erőmű kiesett a termelésből. A harmadik ok, hogy a hazai és az ausztriai rendszerirányító döntése alapján a fizikailag lehetségesnél kevesebb áram érkezhetett Ausztria felől, pedig ott aznap az itteni ötödéért, 36 euróért mérték a villamos energiát.

[caption id="" align="alignleft" width="690"]Kiegyenlítenék az ingadozást. Fotó: Koncz György Kiegyenlítenék az ingadozást. Fotó: Koncz György[/caption]Az ilyen esetek megismétlődhetnek, ha megint egybeesnek a drágulást segítő események. A Balkánon ugyanis egyelőre nem tudnak kiegyenlítődni az áramárak a likvid áramtőzsdék és a piacok összekapcsolásának hiányában. Így azután hiába van szabad vezetéki kapacitás is a szomszédos országok között, ha azokat a kereskedők nem tudják igénybe venni. Azt, hogy e folyamatoktól a magyarországi árampiac kevésbé függjön, a Mavir az említett együttműködésén túl két új, 2020-ra kiépítendő szlovákiai vezeték létesítésével is segítené. Az egyik 400 kilovoltos vezeték Bőst, Gönyűt és Nagygyőrödöt, a másik Sajóivánkát és Rimaszombatot köti majd össze.

Mérlegelni kell

Nehéz egyszerre olcsó és folyamatosan hozzáférhető áramról gondoskodni úgy, hogy az ellátásbiztonság se sérüljön. Bár nagyobb határkeresztező kapacitáson több olcsó áram érkezhet, de ez növeli az importfüggésünket. Újabb hazai erőművek építésével lehetne mérsékelni ezt a függést, ekkor viszont a beruházások költsége emelné az áram árát – mutatott rá a REKK rendezvényén Mezősi András, az intézet kutatója.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.