Nagycsütörtökön tetőzött a húsvéti roham az üzletekben

A nagycsütörtök hozta a legnagyobb forgalmat, 15-25 százalékkal is felülmúlta a tavalyi húsvéti időszak legnagyobb árbevételt hozó napját – mondta lapunknak a CBA kommunikációs igazgatója. Fodor Attila kifejtette: a nagypéntek előtti roham a karácsony előtti, december 23-i tolongást idézte az üzletekben. A munkaszüneti nap ellenére idén összességében 10 százalékos pluszbevételt hozott az ünnep. Az áruházlánc tapasztalatai szerint a legtöbben már egy héttel korábban megkezdték az előkészületeket.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Kép: Reviczky Zsolt[/caption]

Míg az előző években közvetlenül az ünnep előtt inkább csak a friss áruk iránt volt fokozott kereslet, addig idén az utolsó napokban is került még sonka és tojás a kosarakba. Fodor Attila úgy látja, a vásárlók egyre inkább a minőségi termékeket választják, például néhány éve még 50-50 százalékban vitték a hagyományos és a gyors pácolású sonkát, most már viszont 70 százalékuk a hagyományos változatot keresi. A figurás édességeknél pedig a magas kakaótartalmú tejcsokoládék kiszorították a tejbevonós és nugátcikkeket, 70-ről 95 százalék fölé kúszott az arányuk. Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője annyit emelt ki, hogy a terveket meghaladóan erős volt a nagycsütörtöki forgalom, a nagyszombati pedig enyhébb.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint is nagycsütörtökre koncentrálódott a húsvéti bevásárlás. Dávid Ferenc azt tapasztalta, hogy nagyszombaton a kisebb településeken nem volt indokolt a meghosszabbított nyitvatartás sem, mert akkorra lecsengett a vásárlási láz. A bolthálózatok azonban felkészültek a munkaszüneti nap előtti és utáni forgalomra, a legtöbb helyen volt elég pénztáros és árufeltöltő, a kasszák előtti sorok is csak elvétve nyúltak elviselhetetlenül hosszúra.

A nagypéntek, illetve a húsvéthétfő tapasztalata alapján a VOSZ főtitkára szerint esetenként különösebb fennakadások nélkül meg lehet szervezni egy négynapos munkahetet, de állandó jelleggel az több ágazatban is beláthatatlan következményekkel járna. A kereskedelem és a vendéglátás terén áthidalható, az ipari termelésben, az intézményi szolgáltatásokban vagy az oktatásban viszont elképzelhetetlen lenne.