Tovább javult a lakások közművekkel való ellátottsága az elmúlt öt évben, 2016-ban a lakott lakások közel 99 százaléka rendelkezett vezetékes vízzel, ezen belül 97 százalékuk hálózati vízzel, 1,7 százalékuk házi vízvezetékkel – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mikrocenzus 2016 című kiadványából.
Eszerint a hálózati vízzel ellátott lakások aránya is tovább nőtt a legutóbbi népszámlálás óta; a lakott lakások 97 százalékában van meleg folyó víz, ami ugyancsak magasabb az öt évvel korábbi mértéknél. A lakott lakások 98 százalékában megoldott a szennyvízelvezetés, a legnagyobb előrelépés a közcsatornahálózat fejlődésében mutatkozott. Vagyis 5 éve a lakott lakások 77 százaléka rendelkezett közcsatornával, míg 2016-ra már ez az arány 87 százalékra nőtt.
A KSH kitért rá: a vízöblítéses WC-vel ellátott lakások aránya emelkedett, így az ellátottság aránya 96 százalékos lett. A mutatók javulása mellett ugyanakkor több mint 50 ezer lakás nem rendelkezik vezetékes vízzel, és a 70 ezret is meghaladja azoknak az ingatlanoknak a száma, ahol nem megoldott a szennyvízelvezetés. Több mint 150 ezer lakásban nincs vízöblítéses WC, és 116 ezer lakásból hiányzik a meleg folyó víz. A legrosszabb felszereltségű lakások a legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók.
Az ország keleti és nyugati régiói között jól láthatók az ellátottságbeli különbségek; Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon az ellátottság minden formája az országos átlag fölötti, Dél-Dunántúl az átlagosnál jobban ellátott hálózati vízvezetékkel, de a régió lakásai az országos átlagnál kisebb arányban rendelkeznek meleg vízzel és közcsatornával.
Az adatok szerint a településtípusok közötti különbségek csökkenni látszanak, de az ellátottsági szint még mindig jelentősen eltérő a nagyvárosok és a községek között. A vezetékes vízellátásban mutatkozik a legkisebb különbség, Budapesten lényegében teljes az ellátottság, a kisebb városokban 99, a községekben 98 százalékos. A közcsatornázottság a legkevésbé megoldott a vidéki városokban és a községekben (91, illetve 64 százalék). A meleg víz és a vízöblítéses WC megléte a kisebb városokban az országos átlagnak megfelelő, a községekben néhány százalékponttal kevesebb. Az elmúlt öt évben a fűtési módok közötti átrendeződés folytatódott, tovább csökkent az egyedi helyiségfűtéssel fűtött lakások aránya, és nőtt az egy vagy több lakást fűtő központi rendszerek használata. A lakott lakások legjellemzőbb fűtési módja az egy vagy több lakást fűtő központi rendszer, amelyet a lakások több mint fele használ. Távfűtést a lakások 16 százalékában, egyedi helyiségfűtést a lakások 33 százalékában használnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.