A kkv-k számára is vonzó lehet a hazai tőkepiac

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) menedzsmentjének elsődleges célja, hogy minél több cég lépjen tőzsdére. A korábbi hagyományokkal ellentétben a kis- és közepes vállalatokat is megszólítanák. Ennek egyik eszköze lehet a főpiac mellett külön szegmensként működő kkv-platform, amely még idén elindul a tőzsdevezetés szerint. Az ilyen platformok a világban már a hetvenes években feltűntek, de Európában csak a kilencvenes években nyertek teret. A kkv-k számára a hitel a forrásbevonás elsődleges formája, ám számos, főleg szolgáltatócég vagy gyorsan növekvő vállalat nem rendelkezik megfelelő fedezettel, ezért náluk a banki finanszírozás nem jöhet szóba, így a tőkepiac jelentheti a megoldást.

A főpiac melletti részpiacot „juniornak” vagy „feedernek” is nevezik. Ezekre a főpiacnál enyhébb szabályok vonatkoznak: a más elnevezésen túl alacsonyabbak a díjak, könnyítettek a bevezetési kritériumok, továbbá a lazább szabályozói környezetet egyedi befektetővédelmi mechanizmusok kompenzálják. Sikeres a londoni tőzsde által 1995 óta működtetett AIM, amelyen 3500 cég jelent meg, s az összkapitalizáció 70 milliárd font (kb. 25 ezermilliárd forint) feletti. Ez a világon a legnagyobb és legsikeresebb kkv-piac. A Nasdaq skandináv leányvállalata alá tartozó Nasdaq First North is jelentősnek számít.

Régiónkban érdemi bővülést hozott a varsói tőzsdén 2007-ben alapított NewConnect. Az első évben 24 cég jelent meg a parketten, de tavaly már 408 kkv részvényeit jegyezték. Ide nyilvános vagy egyszerűsített bevezetéssel kerülhetnek papírok, s a cégek 90 százalékban a private placementnek nevezett utóbbit választják. Ebben az esetben legfeljebb 149 intézményi, illetve magánbefektető fektethet be egy ajánlatba. Az előbbi folyamat 6-9, az utóbbi 2-3 hónapig tart. A NewConnect piaci kapitalizációja 10 milliárd lengyel zloty, azaz nagyjából 734 milliárd forint.

A Bukaresti Értéktőzsde két éve indította el a startupokra és a kkv-kra fókuszáló AeRO rendszerét. Itt is a varsóihoz hasonló kétféle módszerrel jelenhetnek meg a papírok, ami nem véletlen, tekintve, hogy a román börze élén az a Ludwik Sobolewski áll, aki Varsóban annak idején elindította a folyamatot. A kibocsátó belépési díja 700 román lej (kb. 47 500 forint), az eljárási díj 250 lej (kb. 17 ezer forint), az éves forgalomban tartási díj pedig 350 lej (kb. 24 ezer forint). Az AeRO piacon áprilisban 9 millió lejes (kb. 611 millió forint) forgalmat bonyolítottak 275 cég papírjaival.

A kkv-piacok jellemzően MTF-ként (multilateral trading facility), azaz alternatív kereskedési platformként működnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felügyeleti szervtől számos szabályozói feladat a piacüzemeltetőhöz kerül, ami nagyfokú rugalmasságot eredményez. A bevezetés többnyire úgy zajlik, hogy a vállalatok zárt körben bocsátanak ki részvényeket, s ezután kerülnek azok a kkv-piacra, nyilvános felajánlás nélkül.

Sokat segíthet a piac felfuttatásában a tavaly novemberben 20 milliárd forintos tőkével létrehozott Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, mely a forráshiánnyal küzdő, tőzsdére készülő vállalatokba száll majd be. A BÉT emellett a londoni börze égisze alatt működő ELITE programba is beszállt, ahol elismert üzleti iskolák és iparági szereplők – például befektetési szolgáltatók, könyvvizsgálók – ismertetik meg a résztvevőket a tőkepiac nyújtotta lehetőségekkel. A Magyarországra jellemző, országspecifikus ismereteket (pl. adózás, jogi ismeretek) a BÉT állítja össze. A programban most hét magyar vállalat vesz részt. A már a tőzsdén forgó kispapírok forgalmának növelése érdekében is lépéseket tesz a BÉT. Nemrég írtak ki egy pályázatot, amelyre olyan tőzsdetagok, befektetési szolgáltatók, elemzőházak jelentkezését várják, melyek vállalják, hogy aktívan követik a kispapírokat. A nyerteseknek negyedévente szükséges egy angol nyelvű anyagot készíteni az adott részvényekről, emellett az adott papírra árjegyzést is kell biztosítani. Cserébe a BÉT megtéríti az elemzés, valamint az árjegyzés költségét is. A kezdeményezéstől azt várják, hogy pár éves távlatban a szolgáltatóknak már megéri üzleti alapon követni a részvényeket.