Brüsszel kezében a biogázüzemek sorsa

Több magyarországi biogázüzem számára az utolsó vagy az utolsó utáni pillanatban jelenik meg a létesítmények fennmaradását szolgáló új támogatási forma, a barna prémium. A barna prémium az év eleje óta hatályos – de csak részben működő – Metár zöldenergia-támogatási rendszer olyan eleme, amelyet a brüsszeli illetékesek még vizsgálnak, de amely az év második felében már életbe léphet Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettesének minapi bejelentése szerint. A barna prémiummal tovább működhetnek azok az – elsősorban – biogáz- és biomassza-berendezések, amelyek életképtelenné válhatnak, mihelyt lejár a jelenlegi, úgynevezett Kát-támogatásuk. (A Kát garantált áramátvételt és fix átvételi árat biztosít.)

„A mintegy 40 hazai biogázüzemből néhány már az idén kifut a Kátból, ezeket lehet, hogy le kell állítani. 15-20 további üzem támogatása jövőre jár le” – válaszolt a Világgazdaságnak Kovács Kornél, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke. Viszont a Biomassza Erőművek Egyesülése minden tagjának 2020 utánig szól a Kát-támogatása, értesült lapunk Rudolf Pétertől, a szervezet főtitkárától. Ugyanakkor a biomassza-társaságok is várják a barna prémiumot, de még keveset tudnak róla. A Metárból egyelőre annyi derül ki, hogy kilowattóránként legfeljebb 31,77 forintos támogatásra lehet pályázni, ám a Kát-rendszerből kikerült biomassza-erőművek a barna prémium keretében a fenti árnak legfeljebb a felét kaphatják.

Kovács Kornél egyetértett azokkal az aggályokkal, melyek szerint lehetnének felkészültebbek is a biogáz-berendezések üzemeltetői. „Az egyik gond abból adódik, hogy a támogatás igénylésekor azt a termelhető árammennyiséget adják meg az igénylők, ami a jellemzően német gyártótól vásárolt technológiában szerepel. Ám ez az adat egy felső határ, mely elég nehezen teljesíthető, így viszont meghosszabbodik a beruházás megtérülése” – mondta Kovács Kornél. Szintén gazdaságossági problémát okoz, hogy a német technológia a trágya és a silókukorica vegyes használatát feltételezi, de az utóbbi megdrágult. Az üzemeltetők hiába kérnek az alternatívára javaslatot a berendezés német eladójától, az óvatosságból ragaszkodik az eredeti recepthez, a magyar vevő pedig – miután a túl optimista áramtermelési adatot sem tudta kiszűrni –, most se tud egyedül új energiahordozót találni. A Biogáz Egyesület elnöke szerint hiba, hogy nem támaszkodnak a Debreceni, a Gödöllői, a Szegedi és a Nyugat-magyarországi Egyetem kutatóinak e téren elért eredményeire sem.

Biogázüzemet egyébként olyan mezőgazdasági partnerrel érdemes indítani, amely hosszú távú szerződésben garantálja az elfogadható áron történő alapanyag-utánpótlást. A biomassza-erőművek viszont közel mindent hasznosíthatnak, ám ezeket eredetileg széntüzelésre létesítették, és már régiek, vagyis a hatásfokuk nem elég magas. A hazai biomassza-kapacitás a sokszorosa a biogázénak, de emögött a Kát-rendszerben csak hat nagy erőmű állt 2015-ben, a MEKH adatai szerint.