A diplomás ápolókkal a betegek is jól járnak

Betlehem József elmondta, egy olyan fejlesztési folyamat egyik állomásáról volt szó csütörtökön, az ápolók mesterfokú képzéséről tartott zártkörű fórumon, amely az egészségügyi szakdolgozók jobb megbecsülését szolgálja, ezzel együtt növeli a betegbiztonságot, a betegek elégedettségét, és remélhetőleg csökkenti a várakozási időt az egészségügyi ellátórendszerben. Ennek lényege, hogy bizonyos tevékenységi köröket, amelyeket eddig orvosokhoz delegáltak, egyetemi végzettségű ápolók is elláthassanak. Felidézte, az ehhez szükséges előkészületek két évvel ezelőtt indultak el, ami először az egyetemi ápolóképzés tartalmi megújítását jelentette, ezt az egyetemek elvégezték, és tavaly augusztusban megszületett az a jogszabály, amely ezt lehetővé tette. Idén kezdődtek el az ezzel kapcsolatos egészségügyi ágazati szakmai egyeztetések – tette hozzá.

Közölte: a következő állomás az volt, amikor a szakmával, az Egészségügyi Szakmai Kollégiummal, szakmai szervezetekkel, kamarákkal egyeztettek azért, hogy pontosítsák azokat a feltételeket, amelyek az új dolgozók munkába állását lehetővé teszik 2019-től. Elsősorban hat kiemelt területen kezdték meg az egyeztetéseket, ezek az aneszteziológia, az intenzív terápia, a perioperatív terület, a sürgősség, az alapellátás és a geriátria – ismertette a miniszteri biztos. Betlehem József tájékoztatása szerint a jelenlévő szakmai szervezetek egyetértettek abban, hogy a fejlesztés időszerű és szükséges, fontos a szakmai tevékenység pontosítása. További egyeztetéseket tartanak a következő hetekben, hónapokban arról, hogy az egyes szakterületeken ez milyen tevékenységi körök átadását jelenti majd.

Kitért arra is, hogy a fórumon előadást tartott az OECD szakértője, Claudia Bettina Maier, aki arról számolt be: az OECD két éve indított átfogó vizsgálatot az Európai Unió tagállaiban azért, hogy felmérje az úgynevezett feladatátadás rendszerét, amelyet Magyarországon is terveznek. Ennek egyik konklúziója az volt, hogy azokban az országokban, ahol ezt a rendszert használják, nőtt a betegek elégedettsége, és ezeken a kiemelt területeken a képzett ápolók „legalább olyan szintű ellátást tudtak nyújtani”, mint az orvosok. A kiterjesztett hatáskörű ápolók világszervezetének elnöke, Melanie Rogers elmondta, ez a rendszer 92 országban működik, és a legtöbb európai ország is ezt az irányt kezdi választani.

A hazai környezetbe ágyazottan az egyetemi képzés várható tartalmi elemeiről és szakmai megalapozottságukról szólt Oláh András, a pécsi egyetem egészségtudományi karának dékánhelyettese, aki az egyetemek közötti programkoordinálást végzi. Betlehem József közölte, a fórumon Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke támogatta ezen típusú felsőfokú képzés bevezetését, hozzátéve, ez az ápolói szakmai presztízst is növelheti.