Eltűnnek a munkáltatói pénzek a pénztárakból

A cafeteria-szabályozás kedvezőtlenül érintette a pénztári befizetéseket, azzal, hogy januártól csak a SZÉP-kártya maradt a kiemelten kedvező támogatási kategóriában. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a munkáltatói befizetések a tavalyi 8,01 milliárd forintról nem estek jelentősen, ám a 7,4 milliárd forint historikusan a leggyengébb munkáltatói befizetési arány – 2012-ben még 9,08 milliárd forint volt az első negyedévi munkáltatói befizetés. A tagi befizetések növekedése ugyanakkor szintén csúcsra futott: 16,29 milliárd forintnyi befizetést teljesítettek az emberek – tájékoztatott Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (OPÖSZ) elnöke.

Az egészségpénztáraknál még drasztikusabban estek a munkáltatói befizetések 2017 első negyedévében a cafeteria-szabályozásnak köszönhetően. Az első negyedévben a munkáltató befizetések már csak 48 százalékot tettek ki, holott például 2012-ben 81, de tavaly is 62 százalék volt. A munkáltató befizetések 5,04 milliárd forintról 3,25 milliárd forintra csökkentek az év első három hónapjában. A tagság ugyanakkor sok esetben továbbvitte a szerződését – legalábbis a 3,48 milliárdos tagi befizetés 50,5 százalékos első negyedévi emelkedése ezzel magyarázható. Az egészségpénztári befizetések a kettő eredőjeként 8,43 százalékkal, 6,73 milliárd forintra estek, az intézkedések révén a pénztári befizetések 4 évet ugrottak vissza. A pénztárak összesített vagyona 1264 milliárd forint volt az első negyedév végén, ami 11,27 százalékos növekedést jelent a múlt év decemberi értékhez képest.

A nyugdíjpénztári megtakarítások összegét tekintve a tagok átlagosan 24 éves korban érik el a 100 ezer forintos vagyont, 33 évesen az 500 ezret, 41 évesen pedig már átlagosan 800 millió az átlagos önkéntes nyugdíjpénztári vagyon mértéke. Az 1 milliós határt átlagosan 47 évesen lépik át a pénztártagok. A teljes taglétszámra vetítve az átlagos vagyon 1,1 millió forintra tehető – az elmúlt egy évben az átlagos vagyon 100 ezer forinttal nőtt.

A taglétszám mindkét pénztárformában stagnál, ami ugyanakkor azt is jelzi, hogy a pénztári létszám elöregedőben van, a pénztártagok zöme 40-45 fő. Karvalik Gábor szerint utánpótlás lényegében nincs, ráadásul a munkáltatók érdekeltségének elvesztése nyomán ebben nem is várható előrelépés. Márpedig mind az egészségügyi ellátások, de főleg a nyugdíjkilátások miatt fontos lenne az öngondoskodás erősítése. Egyelőre nincs hír arról – a tavaszi adócsomagban nem szerepel erre nézve előterjesztés -, hogy a kormány megfontolná az ÖPOSZ és a Századvég közös javaslatát, hogy a munkavállaló és a munkáltató közösen vegyen részt a pénztári megtakarításokban. (A konstrukcióban a munkavállaló 1 egységi megtakarításához a munkáltató 2 egységnyi befizetéssel venne részt, s erre a munkavállalói átvállalásra is igénybe vehetne a munkavállaló adókedvezményt, amelynek mértéke megegyezne a kedvezményes és a sima cafeteria-kulcs közötti különbséggel – ez jelenleg 9,44 százalék. Ez a két kedvezményt a munkavállaló legalább a most elszámolható maximum 130 ezer forintos keretösszegig vehetné igénybe.) A Századvég számításai szerint a megoldás nem kötne le további költségvetési forrást, miközben az újra érdekeltté tenné a munkáltatókat, hogy pénztári befizetésekben gondolkodjon és így erősítse a dolgozói lojalitást.

Kravalik Gábor szerint, ha nem sikerülne az áttörés, jövőre akkor is csökken a pénztárak versenyhátránya, miután a járulékváltozásoknak köszönhetően a 43,67 százalékos nem támogatott cafeteria-kulcs 41,3 százalékra csökken, ezzel a SZÉP-kártyával szembeni jelenleg 9,44 százalékos versenyhátrány 7,08 százalékra mérséklődik.