Lecsengőben az albérletárak emelkedése

Amszterdam a jövőben regisztrációhoz köti a rövid távú lakáskiadást, és a bejelentési kötelezettségüket elmulasztókra nagy összegű, 20 ezer eurót is meghaladó (mintegy hat és fél millió forintos) bírságot vet ki. Az október elsején életbe lépő szigorítás hátterében az egyre inkább felpörgő rövid távú lakáskiadás áll, ezen belül is elsősorban az Airbnb, amely csak Amszterdam belterületén 2016-ban 1,7 millió vendégéjszakát közvetített ki több mint hétezer lakásban.

A jelenség Magyarországon is igen nagy méreteket öltött. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének 2016-os tanulmánya szerint 2010 és 2015 között Budapesten 1492-ről 4047-re nőtt az úgynevezett „üzleti célú egyéb”, tehát bérbeadásra regisztrált magánlakások száma. Tavaly nyáron már ötezernél is több budapesti lakás szerepelt az Airbnb kínálatában. Míg 2010-ben a magánlakásokban regisztrált külföldi vendégéjszakák a szállodákban regisztráltaknak 2,7 százalékát, 2015-ben már 15,5 százalékát tették ki, miközben ugyanebben az időszakban a regisztrált külföldi vendégéjszakák száma 9,4 millióról 12,9 millióra nőtt. A lakáshotelek térnyerése az albérletárakban is megmutatkozik. Mivel az albérletkínálat jelentősen szűkült, Budapest területén az elmúlt néhány évben az átlagos négyzetméterár 1582 forintról 3018 forintra nőtt.

A KSH adataiból azonban már egy másik következtetést is levonhatunk: a drágulás lecsengőben van. 2015. augusztus elsején volt a legmagasabb az átlagos ár, akkor négyzetméterenként 3306 forintot kértek el a bérbeadók, míg a tavalyi csúcson már „csak” 3164 forintot. Ennek oka, hogy mind többen ábrándulnak ki a rövid távú lakáskiadásból. Egyrészt mind gyakrabban merül fel a szabályozás megváltoztatásának kérdése.

Az amszterdamihoz hasonló szigor nyugaton nem egyedülálló: Berlinben teljes ingatlant tilos rövid távra kiadni, San Franciscóban hétezer dolláros büntetést fizetnek a nem regisztrált bérbeadók, Barcelonában ez a büntetés a 30 ezer eurót is meghaladja. Magyarországon is mind gyakrabban vetődik fel, hogy a lakáshotelek üzemeltetőire vonatkozó, igencsak engedékeny szabályozást szigorítani kellene. Az adóhatóság is fokozottan ellenőrzi az airbnb-zőket, az Írországgal kötött adatszolgáltatási egyezménnyel élve már ki is kérték a 2015-re vonatkozó adatokat az Airbnb által Magyarországon nyújtott szolgáltatásokról. Eltitkolni tehát már nem lehet az így szerzett jövedelmet.

Habár az idén még nem várható változás a rövid távú lakáskiadásra vonatkozó szabályozásban – egyebek között azért sem, mert csak a lakáshotelek segítségével biztosítható, hogy elegendő szálláshely legyen a nyári úszó-világbajnokságra érkező vendégeknek –, előbb-utóbb mindenképpen szigorodni fognak a magyar előírások is. Ezzel viszont mindenképpen kalkulálniuk kell a befektetőknek, mert egy ingatlanpiaci befektetés megtérülési ideje mintegy 15 év. Márpedig ha két-három éven belül jelentősen megváltozna a piac, akkor nagy veszteség érheti azt, aki most egy új építésű belvárosi lakásba fekteti a pénzét.