Takarítanak a Vért után

A Mento többségi tulajdonosa Hercsik István, a cég 2015-ben 26 milliós árbevételt ért el. Nála jóval nagyobb, 4,6 milliárd forint forgalmú volt konzorciumi partnere, a Terra-Log, amely az Envirotis Holdingé. A Vért eredetileg nettó 1,37 milliárdot szánt a munkára, de kiírásában ehhez csak 50 százalékos súlyt rendelt, vagyis hagyott mozgásteret az ajánlattevőknek. Pedig nincs sok pénze az 1991-ben 18 milliárdos alaptőkével útnak indított oroszlányi cégnek. Jegyzett tőkéje 503 millión áll, ebben benne van az a 180 forint névértékű és kétmilliárd forint kibocsátási értékű részvény is, amellyel a saját tőkéje és a jegyzett tőkéje arányát tavaly tette rendbe tulajdonosa, az állami Magyar Villamos Művek (MVM). A Vért saját tőkéje 2016 végén mínusz 4,86 milliárd forint volt.

Az elsősorban barnaszén- és lignitalapú áram- és hőtermelésre létrehozott Vért áramtermelése 2016. január 1-jétől 2018. december 31-ig energiahivatali engedéllyel szünetel. A folytatásról még nem döntöttek, ugyanakkor az erőműhöz tartozó Márkus-hegyi szénbánya 2014 utolsó napján leállt. A jövő év végéig tart a szénipari szerkezetátalakítási támogatásból (szénfillér) származó, 19,6 milliárdos keretből történő „felhagyása”. Az erőmű egy ideig vásárolt szénnel működött, majd leállították. Azóta az MVM e célra létrehozott, három gázkazánnal dolgozó projektcége látja el távhővel Oroszlányt, Bokodot és a Vért telephelyét, ugyanis a Vértnek 2020 végéig él a két településre vonatkozó kötelezettsége.

A Vért az idén nem remél piaci bevételt a szénfilléren felül. Mivel ez kevésnek ígérkezik a kiadásaira, 2017-ben sor kerülhet egy újabb, a tulajdonosa által még nem jóváhagyott, 8,81 milliárdos tőkeemelésre. Ezzel együtt 2017-ben a záró pénzeszköz és a cash-pool-követelésállomány együtt 7,13 milliárd forintot tesz ki.

Csődeljárás indult 2010 nyarán az erőműtársaság ellen, amely hatalmas tartozást halmozott fel több áramkereskedővel szemben.