Rossz állapotban a magyarok fogazata

A magyarok szájüregi egészségi állapotáról legutóbb a Semmel­weis Egyetem Fogpótlástani Klinikája készített országos felmérést még 2004-ben. Több mint ötezer embert kérdeztek meg 300 településen. Kiderült: az emberek szájából átlagosan tíz fog hiányzik, négy pótolt, és csak tíz egészséges. Ezzel a legrosszabbak között vagyunk az EU-ban.

„Nemzetközi összehasonlításokban azzal még nem állunk rossz helyen, hogy átlagban egy magyar felnőtt szájában 2,7 tömött fog van és 1,5 szuvas – mondta Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke. – A figyelmeztető adat, a 10 hiányzó fog az nagyon sok, és arra hívja fel a figyelmet, hogy túl későn mennek el a magyar emberek fogorvoshoz. Az is riasztó és rosszabb a nyugat-európai országban jellemző átlagnál, hogy nálunk a 65 év felettiek 26 százaléka fogatlan.”

A többség csak akkor megy orvoshoz, ha már fáj

Az, hogy valakinek mennyire egészségesek a fogai, az a genetikától is függ. Mégsem szabad rá legyinteni, mert az öröklött adottságokat a táplálkozással, a megfelelő szájápolással és orvosi kezeléssel ki lehet egyensúlyozni. A szuvasodás megindulásáért ugyanis a száj nyálkahártyáján, fogászati lerakódásokban – plakkokban – megtalálható kóros baktériumok a felelősek, amit a táplálkozás és a fogmosás is befolyásol, és a dohányzás és az alkoholfogyasztás is hatással van rá. Az így a szájban keletkező savak a fogzománc ásványianyag-tartalmát kioldják, majd a szerves anyagok is eltűnnek, és anyaghiány, üreg keletkezik a fogzománcban. Ez nem egy gyors folyamat, évekig eltart, mire menthetetlenül megromlik egy fog. Sokszor azonban csak ilyenkor kerül a rendelőbe a beteg.

„A felmérésünk szerint az embereknek csak 8 százaléka jár rendszeresen, vagyis félévente fogorvoshoz, 67 százaléka pedig csak akkor, ha panasza, fájdalma van. Mintegy ötödük még akkor sem megy orvoshoz, ha fáj valamelyik foga, a megkérdezettek 12 százaléka pedig több mint öt éve volt utoljára fogorvosnál – mondta el Hermann Péter. – Nem véletlen, hogy a skandináv országokban feleannyi a rossz fog, és átlagosan csak négy-ötre tehető a foghiány. Igaz, azokban az országokban a lakosság 80 százaléka kétszer meglátogatja a fogorvosát évente.”

Nem egy rossz fog a legnagyobb veszély

A szájüregi daganatok a hatodik leggyakoribb ráktípusnak számítanak a világon. Évente 500 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak. Európában, Magyarországon a legmagasabb a szájüregi betegségek előfordulása és az ebből fakadó halálozás is, több mint 1500 ember hal meg emiatt, holott ha időben orvoshoz kerül a beteg, gyógyítható lenne.

„A megfelelő időben elvégzett beavatkozások jelentősen javíthatják a páciensek túlélési esélyét, ez ugyanis jelenleg, öt év távlatában, csak ötven százalék – mondta Minárovits János, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának professzora. – A figyelmeztető tüneteket egy tükör segítségével fel lehet fedezni. Rizikófaktor a HPV-fertőzés, a túlzott dohányzás, az alkoholizmus, a huzamos ideig tartó gyulladás a szájban, a rossz fogak és az elhanyagolt szájhigiéné, valamint a mértéktelen cukorfogyasztás is. Ha bármi olyan elváltozást, fekélyt, vérzést, csomót tapasztalunk a szájüregben, torokban, nyelven, ami korábban nem volt, meg kell nézetni orvossal.”

Fogorvosból van elég, mégis kevés

Ma Magyarországon mintegy 5300 aktív fogorvos praktizál. „Az iparilag fejlettebb országokban egy fogorvosra körülbelül kétezer lakos jut, tehát első ránézésre elég fogorvosunk van, a területi eloszlás azonban nagyon aránytalan – mondta Hermann Péter. – Míg ugyanis Győr-Moson-Sopron megyében alig 1000 lakos jut egy fogorvosra, Közép-Magyarországon már 1500, Észak-Magyarországon pedig egy orvosra 4000 lakos jut. De Sopronban például, ahol a fogászati turizmus miatt rengeteg az orvos, nem biztos, hogy könnyebben jut ellátáshoz egy helyi beteg, és az sem, hogy képes megfizetni a drágább szolgáltatást. Ha pedig csak az állami betegellátást vizsgáljuk, az országosan 3300 rendelőt jelent, tehát több mint 3000 lakosra jut egy fogorvos, ráadásul a nagyobb regionális eltérések miatt ennél rosszabb adatok is vannak.”

Bőkezű, mégsem elég jó a rendszer

A tb bőkezűen támogatja Magyarországon a fogászati ellátást. A nappali tagozatos középiskola befejezéséig, továbbá 62 év felett, valamint terhesség idején és a szülést követő 90 napig minden beavatkozás ingyenes, csak a fogtechnikai díjat kell fizetni a fogpótlásra és a fogszabályzáskor. 18 és 62 év között a húzás ingyenes, évente egyszer a szűrővizsgálat és a fogkő-eltávolítás is, továbbá a szájsebészeti beavatkozásokért és

a száj- és ínybetegségek kezeléséért sem kell fizetni.

„A probléma az, hogy az állami rendelők működésére nem elégséges a havi finanszírozás – mondta Hermann Péter. – Az elmúlt húsz évben jelentősen lemaradtak a praxisok az alapellátáshoz képest. Ezért már több mint 250 üres rendelő van országosan, és egyre-másra adják fel a körzeti ellátásban dolgozó fogorvosok. Ez azért nagy baj, mert ők majd nyitnak egy magánpraxist és ott dolgoznak tovább, de a helyükre egyre nehezebb orvost találni. Így vannak területek, ahol az önkormányzatok már nem is tudják megoldani az ingyenes ellátást.”

Ebben ne a macit kövesse!

Igazából minden étkezés után illene fogat mosni. Magyarországon ezt csak az emberek ötöde tartja be. Egy alapos fogmosás két percig tart; négy régióra osszuk fel a szánkat, és ezekre fél-fél percet szánjunk. Az elektromos fogkefékkel hatékonyabban lehet megtisztítani a fogsort, mint a hagyományossal.

Minél hátrébb van egy fog, annál könnyebben romlik. Fogmosáskor érdemes nagyobb figyelmet fordítani a hátsó fogakra.

Vigyázzon, a maci nem jól csinálta! A mai modern fogkrémek között már hatóanyagok szerint válogathatunk az alapján, hogy érzékenyebb a fogzománc, beteg a fogíny vagy a ragyogó fehérség végett választjuk.

A nagy gyártók mind jó minőséget kínálnak a fogorvos szerint. Viszont az tévedés, hogy a fogmosás közben és végén ki kell öblíteni a szájból a fogkrémet – ahogy a tévémaci is csinálta. Csak a felesleget kell kiköpni, a többi maradjon, hogy a hatóanyagok minél tovább legyenek a szánkban. A szájvíz, bármennyire modern készítmények is vannak ma már, nem helyettesíti a fogmosást. Félévente érdemes fogorvoshoz menni, hogy időben, kisebb beavatkozásokkal segíteni tudjon. Egy fogkefe és egy tubus fogkrém nem elég, fogselyem és fogköztisztító kefék is kellenek a megfelelő szájápoláshoz. Különösen igaz ez, ha implantátumot vagy fogpótlást visel. A fogkefét két-három havonta cseréljük le.

Napi egy alma a fogorvost távol tartja – hangzott a mondóka. Arra azonban figyeljünk, hogy a savas gyümölcsök fogyasztása után háromnegyed óráig inkább ne mossunk fogat. A savak ugyanis felpuhítják a fogfelszínt és ha ilyenkor dörzsöljük, kárt tehetünk a zománcban. Ugyanez vonatkozik a fogápolásra borfogyasztás után is. Rágjon minél több keményet, nyers zöldséget, gyümölcsöt!

A fogszuvasodás és a rossz szájhigiéné veszélyes a szervezetre. A hiányos fogazat a nem megfelelő rágás miatt rossz hatással lehet az emésztésre. Azt már kevesebben feltételeznék, hogy a fog- és szájbetegségek növelhetik más betegségek rizikóját is. A szájban fogágybetegségek és szuvasodás esetén olyan baktériumok szaporodnak el, amelyek felelőssé tehetők különféle gyulladások, gyomorfekély, szív- és érrendszeri problémák kialakulásáért. „A sztrókon átesett betegek körében felmérték, van-e fogágybetegségük – mondta Hermann Péter. – Kiderült, van összefüggés a két betegség között. Mikrobiológiai kutatások eredményeivel is alátámasztották ezt, és az is igazolást nyert, hogy ez kismamáknál összefüggésbe hozható a koraszülésekkel és az alacsony születési testsúllyal is. Ennek hátterében ugyanazok a baktériumtörzsek állnak, amelyek a fogágybetegséget is okozzák.”