Uniós átlag felett teljesít a hazai acélipar

Az egyes acélalapanyagok tonnánkénti ára egy év alatt 20 százalék feletti mértékben emelkedett és az év elejétől lábra kapó hazai építőipar felhajtóereje is pozitív változást hozhat a szektorban. Az Európai Unió átlagos acélfelhasználása a folyamatos emelkedés ellenére még mindig a 2007-08-as csúcs alatt van, a kelet-közép európai régió 2016-ban már bőven meghaladta a válság előtti szintet - írja a Carboferr Zrt. sajtóközleményében. A teljes ötvözetlen lapos acéltermék felhasználási volumene az akkori 8,5 millió tonnáról a jelenlegi 10,6 millióra ugrott a visegrádi országokban.

Az optimista hangulatot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilisi jelentése is alátámasztja: ebből kiderül, hogy a januári 18,5 százalékos növekedést követően februárban is jelentős mértékben, 15,3 százalékkal emelkedett a magyar építőipari szektor termelési volumene a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ezen belül az épületek építése januárban 33 százalékkal, februárban pedig 13,5 százalékkal bővült. Emellett az év elején megkötött új szerződések mennyisége 212 százalékkal, illetve 43,5 százalékkal nőtt 2016 januárjához, illetve februárjához képest, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 287 százalékkal és 68,5 százalékkal, egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 153 százalékkal és 23,3 százalékkal ugrott meg.

Az áremelkedésben a növekvő világpiaci ártrendek is szerepet játszanak, amelyeket a Kelet-Ukrajnában zajló politikai események is befolyásolhatnak: február végén ukrán szakadárok ellenőrzésük alá vontak csaknem 40, ukrán joghatóság alá tartozó gyár és szénbánya irányítását. Így többek között lefoglalták a 20 ezer embert foglalkoztató és éves szinten 52 millió dollárnyi forgalmat lebonyolító egyik legfontosabb helyi kibocsátó 20 millió tonna acélbugáját, tekercsét és durvalemezét.

Az említett tényezőkön kívül – a cég szerint – érdemes még figyelembe venni az Európai Bizottság tavaly év végén megkezdett távol-keleti acélalapanyagokra kivetett dömping-ellenes intézkedéssorozatát is: a Kínából és Tajvanból származó rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses csőszerelvényekre márciusban kivetett nagyjából 30-65 százalékos, illetve 5-12 százalékos vámok következtében az elmúlt hónapokban csaknem másfélszeresére emelkedett a hulladékacél piaci ára is. A Bizottság ezzel a döntésével egyébként a tavaly októberben megindított intézkedéssorozatát folytatta, amelyben az ötvözetlen durvalemezekre és egyéb nehézlemezekre 65-74 százalék, míg a melegen hengerelt acéltekercsekre 13-23 százalék közötti antidömpingvámot vetett ki.