A villamosenergia-rendszer kifeszítve, de biztonságosan működött

Az idei év első heteiben az átlagosan 350 MW-tal magasabb rendszerterhelés és a termelési kapacitások kiesése együttesen, több napon is meghaladta az 1 GW értéket. Így ebben az időszakban a hazai villamosenergia-rendszer a szokásosnál kisebb tartalék kapacitásokkal üzemelt, de az import és a hazai termelés fennakadás nélkül tudta biztosítani a megemelkedett hazai igények ellátását. A csúcskereslet ellenére nem volt olyan nap, amikor a rendszerben maximális kapacitáskihasználás mellett a rendelkezésre álló tartalékok ne tudták volna pótolni egy további nagy termelőegység kiesését.

Mivel az olcsóbb közép-európai piacok irányából a határkeresztező kapacitások szűkösek voltak, a hazai villamosenergia-árak a drágább balkáni régió országaival mutattak együttmozgást. Kivételt jelentett január második hete, amikor nálunk a régiós országoknál is magasabb árak alakultak ki. A január 11-i ártüskét egyértelműen magyar-specifikus eseménynek tekinthetjük. A hazai árak akkor térnek el a szomszédos országokétól, ha a határkeresztező kapacitások szűkössége miatt a kereskedelem nem tudja kiegyenlíteni a piacok közötti árkülönbözetet. Január második hetében a folyamatosan telített ukrán, szlovák és osztrák határkeresztezőkön túl román irányból is szűkössé vált a kapacitás, osztrák irányból pedig a szokásosnál kevesebb importra volt lehetőség. Szlovénia – Horvátország – Magyarország útvonalon még voltak szabad kereskedelmi kapacitások, de a kereskedelem nem működött hatékonyan, így nem töltötte be az árakat mérséklő funkcióját.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a januári villamosenergia-piaci folyamatok alakulását elemezve megállapította, hogy a hazai villamosenergia-rendszer a szinkronizáltan jelentkező keresleti és kínálati sokkok hatását a rendelkezésre álló termelői és importkapacitások mellett képes volt ellensúlyozni, és fennakadás nélkül tudta biztosítani a fogyasztói igények kielégítését. Ugyanakkor a januári események arra is rávilágítottak, hogy a villamosenergia-kínálat rugalmas alkalmazkodásának vannak olyan intézményi, szerződéses és jogi szabályozási korlátai, amelyek akadályozzák a rendelkezésre álló kapacitások hatékony kihasználását. A jelentésben megfogalmazott piacfejlesztési javaslatok elősegíthetik a nagykereskedelmi piacok fejlődését, erősítik a piaci versenyt, mindezzel jótékony hatást gyakorolva a nagykereskedelmi árakra.