Kártyázna a magyar, ha lenne hol

Van (lenne) helye a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiírt pályázaton új kiskereskedelmi egységekbe beköthető, a kártyás fizetést lehetővé tevő POS-készülékeknek – derült ki az MNB adataiból. Hiába nőtt egy év alatt 9,07 százalékkal 112 689-re az elfogadóhelyeken üzemelő POS-készülékek száma – egy év alatt kettő híján 10 ezer, az idei első negyedévben 2643 új készüléket kötöttek be –, ha eközben a kártyaelfogadó kereskedők száma csak 4,8 százalékkal, 83 532-ről 87 506-ra nőtt. Az idei év indulása – tegyük hozzá – ezen a téren azért hozott némi áttörést, hiszen az egy év alatt bekötött 3974 új bankkártya-elfogadó kereskedő több mint 55 százaléka – 2191 elfogadóhely – 2017 első három hónapjában lett valamelyik kártyaelfogadó szolgáltató partnere.

A karácsonyi ünnepek elmúltával helyreállt a rend, és a magyarok átlagos bankkártyás tranzakciói mind számukban, mind értékükben csökkentek az elmúlt év utolsó három hónapjához képest. Három hónap alatt több mint 134 millió kártyás vásárlás történt az országban, ami nem egészen 3 millióval kevesebb, mint a nagy tülekedés alatt, ugyanakkor 24,5 százalékkal több volt a vásárlási tranzakció, mint 2016 I. negyedévében. A vásárlások összértéke még ennél is némileg jobban, 24,7 százalékkal emelkedett. S bár most nem sikerült túlszárnyalni a karácsonykor elért 1000 milliárdos plasztikkártyás költést, a 944 milliárd forintos összvolumen 187 milliárd forintos többletforgalmat mutat éves szinten.

Az átlag magyar egy kártyás fizetés során 7046 forintot fizet, az érték mindössze 10 forintos növekedést mutat az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

Ami ugyanakkor meglepő, az az, hogy az első három hónapban 341 ezerrel többször járultunk a készpénzkiadó ATM-készülékek elé, mint 2016 tavaszán. Ez ugyan az összesen 24,7 millió készpénzfelvételhez képest szerény, 1,4 százalékos növekedés, az azonban figyelmeztető lehet, hogy az egy évvel korábbinál 84,1 milliárd forinttal több pénzt vettünk ki az automatákból. Ez 5,5 százalékos növekedést jelent. Persze ezt is lehet a tudatosság oldaláról vizsgálni: az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg 65 519 forint, azaz immár elértük a havonta kétszeri ingyenes készpénzfelvételnek megfelelő tranzakciós mértéket egy „sima” hónapban is – tavaly az első három hónapban még 63 ezer forint alatt maradt az egy ATM-nél történő készpénzfelvétel átlagos összege.

Azt, hogy egyre egészségesebb a hazai kártyapiac szerkezete, jól szemlélteti, hogy a kártyás vásárlások száma soha nem látott mértékben, 542 százalékkal múlja felül a készpénzfelvételét. 2010 első fél évében 60,3 millió készpénzfelvételi tranzakcióval még 92,9 millió kártyás vásárlás állt szemben.

Eltűnt 120 ezer kártya

A Magyar Nemzeti Bank adatsorát a 2017. I. negyedéves adatok előtt korrigálták. A korábbi jelzésekkel ellentétben 2016. december végén nem 7,71 millió, hanem csak 7,59 millió betéti kártya volt forgalomban. Ennek a korrekciónak az okairól nincs jelzés a jegybank statisztikáiban. A korrigált adatok szerint az első negyedévben a betéti kártyák száma növekedett 18 ezerrel.