Kell egy új hulladékégető Budapesten

Egy most megjelent kormányhatározat szerint olyan hulladékégetők épülhetnek az országban, melyek agrárcélra már nem hasznosítható mezőgazdasági szennyvíziszapot is tüzelnek. A kormány utasította az illetékes minisztereket a 2018 és 2023 közötti időszakra vonatkozó szennyvíziszap-kezelési és -hasznosítási stratégia megvalósításáról.

A teljes stratégia valójában a 2014–23-as évekre szól, de annak 2017 végéig tartó szakasza az előkészítésé, s csak a jövőre induló a megvalósításé. Várhatóan egyre több szennyvíziszap keletkezik az országban, és bár abból mind többet vesz át a mezőgazdaság, 2027-ben így is hétszer annyi – szárazanyagban 71 ezer tonna – marad energetikai hasznosításra, mint 2014-ben. Ráadásul ez az érték 95 ezer tonna is lehet, ha szigorodnak a mezőgazdasági kihelyezésre vonatkozó jogszabályok.

A stratégia szerint 2023-ig negyvennyolc térségi iszapkezelőt célszerű kialakítani az országban a kijelölt településeken, el kell indítani egy mikroturbinás mintaprojektet a kisújszállási, egy nagyobbat a balatonlellei szennyvíztisztítóban, s egy üzemanyagcellás biogáz-hasznosítót az esztergomiban. 2027-re az országnak rendelkeznie kell (az említett változatok szerinti) évi 71 ezer, illetve 95 ezer tonna szárazszennyvíziszap-elégetésre használható kapacitással.

Az égetés történhet a mátrai erőműben – ott csak 2020 után, mert a létesítmény vállalta, hogy addig nem éget hulladékot –, valamint a vértesiben, annak átalakítása után. Kerülhet a szennyvíziszap az ország cementgyáraiba is – szintén fejlesztéseket feltételezve –, biomassza-erőművekbe és a rákospalotai hulladékhasznosítóba (HUHA I.) viszont nem. Ezért kellene megépülnie az évi 54 ezer tonna száraz szennyvíziszapot fogadó, budapesti HUHA II.-nek., illetve egyes szennyvíztisztítók kisebb égetőket kaphatnának. (Mérlegelendő egy dél-dunántúli és esetleg egy dél-alföldi HUHA előkészítése is.)

A HUHA II. közbeszerzési pályázatát a Világgazdaság korábbi cikke szerint már kiírták önkormányzatoknak és az állam által felhatalmazott víziközmű-szolgáltatóknak, pályázni ez év február 20. és 2019. február 20. között lehet. A befutó 50 milliárd forintnyi támogatáshoz jut 75 százalékos intenzitással és a magyar állam társfinanszírozásával.

Várakozások szerint a nyertes – esetleg az egyedüli pályázó is – a főváros lesz, a kivitelező pedig a HUHA I. tulajdonosa és üzemeltetője, a Fővárosi Közterület-kezelő Zrt. A HUHA II.-nek évi 180 ezer tonna, 25 százalékos szárazanyag-tartalmú szennyvíziszapból kell energiát előállítania (valamint megújuló forrásból évi 3,39 petajoule-t), s rendelkeznie kell további 200,31 megawattnyi, szintén zöld energiatermelő kapacitással.

A zsebünkbe kell nyúlnunk

Az iszapkezelés hosszú távú biztosítása érdekében a költségeket a jogszabályi keretek és a lakosság fizetőképességének figyelembevétele mellett be kell építeni a szennyvízkezelés díjába a stratégia szerint.

E tevékenység önmagában társadalmi szinten nem térül meg, csak a szennyvízkezelés részeként.