A magyar dinnye elfoglalja az európai piacot

Ezen a héten már megjelenhet a piacon a magyar – Baranyában és Békésben szüretelt – görögdinnye, július 1-jétől pedig felpörög a dinnyeszezon. Az optimális időjárásnak köszönhetően jó ütemben váltja le a hazai termés a most még jelen lévő görög és spanyol dinnyéket.

A nagy meleg kedvezett a termelésnek, így a legértékesebb első és második kötések a korábbi aggodalmakkal ellentétben nem szenvedtek károkat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) várakozásai szerint 200 ezer tonna lehet az idei dinnyetermés. A jónak számító mennyiség mellett idén a termés minőségére sem lesz panaszuk a fogyasztóknak. A szakmabeliek legalábbis állítják: 2017-ben különösen zamatos dinnyéket szüretelhetnek. Tavaly, a szüret kezdetén az idei szezonra prognosztizáltnál többet, 230-240 ezer tonnát vártak a szakértők, ám végül csak 180-190 ezer tonna fogyasztható minőségű dinnye termett.

A hőmérséklet a fogyasztásban is meghatározó, a kánikulában a dinnye is jobban fogy. Magyarország júliustól szeptemberig meghatározó dinnyeszállító Európában, ekkor ugyanis már csökken az addig a piacot uraló mediterrán dinnyék szállítása – mely egyébként idén a megszokottnál kisebb mértékű volt. A magyar termelők dinnyéi leginkább a német, a lengyel és a cseh piacra, valamint a balti és a skandináv országokba kerülnek. Mivel e területeken is meleg nyarat jósolnak a meteorológusok, jó kilátásokkal indul a szezon.

Az utóbbi 15-20 esztendőt általában az jellemezte, hogy több dinnye ment exportra, mint amennyi itthon fogyott. Az utóbbi évek promóciós programjainak eredményeként azonban a trend megfordult, s növekedett a belső fogyasztás, ami 130-140 ezer tonna lesz. Így exportra 60-70 ezer tonna dinnye juthat. A fogyasztók a csíkos héjú görögdinnye mellett egyre inkább keresik a fekete héjút is, és a hazai termesztésben is megjelentek a mag nélküli, piros és sárga bélű változatok.

Az árakról a szakértők azt mondják, várhatóan se pozitív, se negatív irányba nem rugaszkodnak el, más szóval a termelők és a fogyasztók egyaránt megtalálhatják számításukat. Vagyis ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, nyereséges lesz a dinnyetermelés. A piacon sokat várnak a NAK, a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum, továbbá a kiskereskedelmi áruházláncok együttműködésével folytatott fogyasztásösztönző kampánytól is.

A NAK és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete június közepén szezon előtti egyeztetést is tartott a kiskereskedelmi áruházláncok képviselőivel azért, hogy a piaci szereplők megismerhessék az aktuális nemzetközi és hazai információkat, s a friss magyar görögdinnye minél gyorsabban bekerüljön a láncok kínálatába. A megbeszélésen a termelők kérték, hogy ne akciózással induljon a magyar dinnye szezonja az áruházláncokban.

A dinnye népszerűségének növekedésében szerepe lehet annak is, hogy nemcsak vízpótló szerepe és cukortartalma miatt kedvelik, hanem egyre inkább tudatosul a fogyasztókban, hogy rendkívül gazdag mikroelemekben és vitaminokban, valamint jó hatással van az emésztésre és a veseműködésre is.

Terjednek az új technológiák

Az agrárgazdasági kamara adatai szerint Magyarországon mintegy kétezer család foglalkozik dinnyetermesztéssel. Az öt nagy „dinnyés” tájkörzet közül Békés megyében 1910, Szabolcs-Szatmár-Beregben 1670, Tolnában 512, a Heves-Jászság körzetben 420, Baranya megyében pedig 175 hektár a termőterület, a további, kevesebb mint 400 hektár elszórva található az országban. A kamara szakértői szerint jól nyomon követhető a technológiai fejlődés: Békésben, Tolnában, Baranyában, a Heves-Jászságban már szinte csak a nagyobb termésbiztonságot adó oltott dinnyét, valamint a fekete héjú és sárga húsú, mag nélküli új fajtatípusokat termesztik, s Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is terjednek a korszerű termelési módok.