A nyári záporok is késéseket okozhatnak

A budapesti repülőtéren a gépek átlagos indulási pontossága az uniós átlag középmezőnyébe esik, a nyári zivataros időszak sok esetben késleltetheti a repülők indulását.

Az előttünk álló nyári, villámlásokkal érkező, zivataros időszak esetenként késéseket okozhat a repülőgépek közlekedésében. Villámlás idején ugyanis tilos a gépek tankolása a repülőtéren, amely fölött általában 30-40 perc alatt vonul át egy-egy zivatar – mondta a Világgazdaságnak Hardy Mihály, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója.

Legutóbb pénteken a heves szélvihar miatt voltak kisebb csúszások. Késésnek egyébként az számít, ha a gép a menetrendben meghirdetett időponthoz képest 15 perccel később indul el a repülőtérről. Hivatalosan a repülés kezdete az, amikor a gép megmozdul a betonon, és nem az, amikor például a levegőbe emelkedik.

A gépek késésének egyébként számos oka lehet, amelyek közül az időjárás az egyik, és nem is a legjelentősebb, bár vannak olyan időszakok, amikor meghatározó lehet. Ilyen a május–augusztus közötti zivataros szezon, vagy a téli hónapok, amikor a köd, a havazás, a jégtelenítés okozhat csúszást a gépek indulásakor.

Az időjárás mellett döntő ok, hogy a gépek valamiért már eleve késve érkeznek a repülőtérre. Nyáron ilyen esetekből is több lehet, hisz ebben az időszakban a légitársaságok is feszítettebb üzemmódban működnek. Ilyenkor a légtér is zsúfoltabb lehet, és megnő annak az esélye, hogy egy késésben lévő gép lecsúszik a brüsszeli Eurocontrol központ által kiadott, úgynevezett átrepülési „slotról” vagy ablakról.

Ilyenkor továbbra is a földön kell várakoznia, amíg egy újabb ilyen „ablak” megnyílik a gép számára. Ezek a légiforgalmi tényezők a késések 4-5 százalékát okozzák. Szintén késéshez vezethet, ha valamely csatlakozó járat utasára kell várnia a repülőnek, ahogyan az is időveszteséggel járhat, ha például valamely gyanús poggyászt újra át kell vizsgálni – sorolta az okokat Hardy. Tehát összetett okuk lehet a késéseknek, ráadásul még egy budapesti méretű repülőtéren is havonta több ezer gép mozgását kell koordinálni. Idén májusban például 9035, vagyis naponta 291 le- és felszállást hajtottak végre a 145 járat gépei.

Mindezekkel együtt a budapesti repülőtéren a gépek átlagos indulási pontossága az elmúlt évben 83,36 százalékos volt, ami az uniós átlag középmezőnyébe esik, az unió repülőterein ez az érték 80-85 százalék között mozog. Azt nem árulta el a kommunikációs igazgató, hogy a késés szempontjából mely légitársaságok állnak az első helyen.

Arról, hogy a különböző időtartamú késések esetén milyen „kártalanítás” illeti meg az utasokat, uniós szabályok rendelkeznek. Így például kétórás csúszás után ételt és italt kell biztosítani az utasoknak, ha éjszakára külföldön ragad az utas, akkor a légitársaságnak szállásról és oda-vissza szállításról (busz vagy taxi) is gondoskodnia kell.

Sokkal drágább a repülőtéren váltani, mint máshol

Ahogy arról lapunk is beszámolt: Magyarországra érkező turisták számára fontos lehet az első benyomás, emiatt örült mindenki, hogy a Budapest Airport az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett, és visszaszorította a reptéri hiénákat a taxifronton. Ugyanakkor a reptéren olyan pénzváltó szolgálja ki az utasokat, ahol az aktuális piaci árfolyamoktól több mint 20 százalékkal eltérített árfolyamok vannak. Mindez 300 euró váltásakor 20 ezer forintos (60 eurós) különbséget jelent.