Dízelbotrány: ellenőrzés kezdődött a Daimlernél is

A német szövetségi közlekedési minisztérium szóvivője, Ingo Strater pénteken Berlinben elmondta, hogy a dízelbotránnyal foglalkozó minisztériumi bizottság előző nap megbeszélést folytatott a Daimler fejlesztési igazgatójával, Ola Källenius-szal.

A megbeszélésen Ola Källenius ismertette a Daimler álláspontját, miszerint a társaság a jogi előírásoknak megfelelően tevékenykedik.

A „megbeszélés eredménye az, hogy a KBA ellenőrzés alá von Daimler-gyártmányokat, mint ahogy korábban más gépjárműveket is ellenőrzött” a VW dízelbotrányával összefüggésben – tette hozzá Ingo Strater a kormányszóvivői tájékoztatón, jelezve, hogy a minisztérium, illetve a tárca alá tartozó KBA nem teljesen biztos abban, hogy a Daimler valóban minden tekintetben az előírásoknak megfelelően járt el a VW 2015-ben kirobbant dízelbotrányával összefüggésbe hozható ügyekben.

A szóvivő a részletekről és a minisztérium pontos helyzetértékeléséről nem kívánt nyilatkozni.

Az ügy előzményét a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának csütörtöki jelentése szerint a stuttgarti ügyészség megállapításai jelentik, amelyek szerint nagyszabású manipuláció történhetett a Daimlernél.

Az ügyészség gyanúja szerint a társaság csaknem egy évtizeden keresztül értékesített a károsanyag-kibocsátási adatokat manipuláló berendezéssel szerelt dízelüzemű járműveket, 2008-tól 2016-ig nagyjából egymillió autót – köztük Mercedes-modelleket – és kisbuszt adhatott el, amelynek motorja vizsgálati körülmények között a maximálisan engedélyezettnél kevesebb károsanyagot termel, a forgalomban viszont többet. A manipuláció gyanúja az OM 642 és OM 651 típusjelű motorokra vonatkozik.

A közlekedési minisztérium a tényfeltáró munkacsoport beszámolójának megjelenése után rendelte a tárca egyik államtitkára, Michael Odenwald által vezetett bizottság elé a Daimler illetékesét. A Der Spiegel című hírmagazin pénteken – a szombati számából előzetesen idézve – a hírportálján azt írta, hogy a megbeszélésen tömeges visszahívási akció elrendelését helyezték kilátásba.

A Daimler a Der Spiegel írására reagálva közölte, hogy a megbeszélés „megoldásorientált légkörben” zajlott, és megállapodás született arról, hogy tartalmát nem hozzák nyilvánosságra.

A közleményben hozzátették, hogy a károsanyag-kibocsátás szabályozása techikailag és jogilag igen összetett kérdés, és a „rendelkezésre álló információk alapján” a Daimler mindenben az előírásoknak megfelelően járt el.

A stuttgarti ügyészség hónapok óta vizsgálódik a Daimlernél. Májusban a Baden-Württemberg tartományi bűnügyi hivatallal együtt 230 rendőr és 23 ügyész mozgósításával országszerte 11 helyszínen házkutatást tartottak. Az eljárást dízelüzemű autók károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos manipuláció és jogsértő reklám gyanúja miatt indították a Daimlernél dolgozó „ismert és ismeretlen” személyek ellen.

A KBA korábban – de már a VW dízelbotrányával összefüggésben – végzett vizsgálatai feltűnően magas nitrogén-oxid-kibocsátást mutattak ki egyes Mercedes-modelleknél, amelyekben egy szerkezet a külső hőmérséklet függvényében – hideg időben – csökkentheti a kipufogógáz tisztítását végző berendezés teljesítményét.

A Daimler indoklása szerint ez a megoldás a motor károsodásának elkerülését szolgálja. Az ügy végül megegyezéssel zárult, a gyártó abban állapodott meg a KBA-val, hogy önként visszahív 274 ezer autót, és módosítja a károsanyag tisztítását végző berendezést szabályozó szerkezet beállításait.

A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.