Drágult a dohány, az élelmiszer és az alkohol is

A fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal nőttek egy év alatt, 2016 júniushoz viszonyítva – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a sertéshúsé 15,7, a cukoré 10,7, a sajté 9,2, a párizsi, kolbászé 7,9, a kenyéré 4,8 százalékkal. A baromfihús ára 15,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, átlagosan 4,6 százalékkal. A szolgáltatásokért átlagosan 1,4, az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,9, a háztartási energiáért 0,7, a ruházkodási cikkekért 0,2 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek – jelenti a KSH.

2017. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.

A fogyasztói árak átlagukat tekintve nem változtak egy hónap alatt, 2017 májusához viszonyítva. Az élelmiszerek ára összességében szintén változatlan maradt, ezen belül azonban a sertéshús 2,5, a margarin 1,0, az étolaj, a kenyér és a péksütemény egyaránt 0,8 százalékkal drágult, miközben az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2,5, a liszt pedig 1,8 százalékkal olcsóbb lett.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,7 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az egyéb cikkek ára 0,6, ezen belül a járművek üzemanyagaié 1,7 százalékkal csökkent.

A CIB újabb tartós inflációcsökkenési trendre ( tartósan 2 százalék alatti inflációra) nem számít – ugyanakkor a 3 százalék szint tartós átlépése sem valószínű ebben az évben. 2017 egészét tekintve tehát továbbra is jellemzően 2-3 százalék között ingadozhat a fogyasztói árindex, az éves átlagos infláció így 2,3-2,5 százalék közelében alakulhat. A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódóan a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése növekvő mértékben járulhat hozzá az infláció újbóli emelkedéséhez és az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt az irányt támogathatja.

„Mivel a 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére erre az évre vonatkozóan még nem számítunk, monetáris szigorítást sem prognosztizálunk. Az EKB laza monetáris politikája is erősíti a hazai monetáris mozgástér fennmaradását 2017 folyamán, amit várhatóan az EKB júniusi döntése, illetve makro- előrejelzése is meg fog erősíteni” – közölte a CIB.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint az inflációs ráta elérte idei mélypontját a második negyedévben, majd júliustól kezdve újra gyorsulni fog. Becslésük szerint idén átlagosan 2,2 százalék lehet az infláció, így az a Magyar Nemzeti Bank inflációs tolerancia sávjának aljához marad közel. „Véleményünk szerint ez azt jelenti, hogy a Monetáris Tanács várhatóan változatlanul hagyja a 0,9 százalékos alapkamatot a jövő évi végéig, a bankközi 3 hónapos BUBOR kamat pedig a mostanihoz hasonló alacsony szinten ragadhat az elkövetkező másfél évben. Jövőre már 3,2 százalék lehet az infláció, azaz nemcsak eléri, hanem meg is haladja az egész év folyamán az MNB 3 százalékos célját, azonban emelkedő forintkamatokra 2019 előtt nem számítunk” - fogalmazott Ürmössy.

A Világgazdaság által megkérdezett elemzők egyöntetűen 1,9 százalékos éves fogyasztóiár-emelkedést prognosztizáltak júniusra, míg a maginfláció még hónapokig a fő inflációs mutató felett maradhat.