Eltűnt a spájz

A beruházókon úrrá lett a lakásépítési láz, tavaly közel háromszor több építési engedélyt adtak ki számukra, mint előző évben. Az újépítésű társasházak esetében a befektetők igyekeznek a piaci igényeknek leginkább megfelelő 40-70 négyzetméteres lakásokat kialakítani. A statisztikák szerint az elmúlt öt évben az új lakások mérete átlagosan 15 négyzetméterrel csökkent, aminek sokszor a kiszolgáló helyiségek látják kárát. Annak, aki spájzban szeretné tartani az élelmiszereket, vagy megfelelő helyen tárolni a síléceket, jó eséllyel komoly plusz költségekkel kell számolnia.

A KSH adatai szerint a hazai lakásállományban stagnál az egyszobás, és folyamatosan növekszik a 2-3 illetve többszobás ingatlanok aránya. Az újépítésű lakások kétharmada is többlakásos társasházban épül. A növekvő keresletet és a költséghatékonyságot szem előtt tartva az ingatlanberuházók az adott alapterületen általában a lehető legtöbb lakást alakítják ki. Ezért egyre többször fordul elő, hogy eltűnik a régebbi lakásokban teljesen megszokott spájz, gardrób vagy tároló. A vásárlói igény azonban nem szűnt meg, továbbra is keresettek a plusz helységekkel rendelkező lakások – osztja meg piaci tapasztalatait az OTP Ingatlanpont.

A tároló helyiségeket az építtetők igyekeznek pinceszinten vagy az emeleten kialakítani, áruk négyzetméterenként a 200-400 ezer forintot is elérheti.

Hüvelykujj-szabály szerint a lakás négyzetméterárának felével érdemes számolni

– ismerteti Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A három vagy több szobás, magasabb minőségű lakások esetében íratlan szabály, hogy az építészeknek tervezniük kell spájzot, mosókonyhát. Az is egyre gyakoribb, hogy az erkélyre, teraszra terveznek tárolót, így az nem vesz el helyet a hasznos lakótérből.