Folyik még a harc Paks II-ért

Augusztus 8-ig adhatják be pályázataikat azok a társaságok, amelyek turbinát, hozzá tartozó generátort, valamint ezek segédberendezéseit szállítanák a két 1200 megawatt teljesítményű paksi atomerőművi blokk építéséhez. A tendert lebonyolító orosz Atomkomplekt társaság kiírása szerint az 5. és a 6. blokkhoz szükséges berendezéscsomag ajánlatiár-plafonja 711 millió euró. (Az Atomkomplektet az atomerőművi berendezésszállítók kiválasztására hozta létre a Roszatom.)

A turbina, a generátor, valamint segédberendezéseik a Paks II. beruházás legnagyobb értékű közbeszerzésének számítanak. A turbinasziget jellemzőin múlik, hogy mennyi villamos energiát tud előállítani az atomerőmű a reaktorban megtermelt hőenergiából – mutat rá a Magyar Nukleáris Társaság lapjának írása. A cikk szerzője, Cserháti András Paks II. lehetséges turbinabeszállítóinak értékelésekor kiemeli, hogy előnyösebb a percenként 1500 fordulaton járó, úgynevezett lassú járású vagy félfordulatú berendezés, mint a korábban elterjedt, 3000 fordulat/perces gőzturbina.

Ilyen lassú járású vagy félfordulatú gőzturbinát több társaság is gyárt. Bár Cserháti András nem teszi le a voksát egyik mellett sem, a legnagyobb terjedelemben a francia Alstom által fejlesztett Ara­belle típusú turbina előnyeit tárgyalja. Az Arabelle két ajánlatban is megjelenhet a tenderen. Az egyiket a GE adhatja be, ugyanis az amerikai társaság megvásárolta az Alstom energetikai gépgyártó üzletágát, és azt saját, GE Steam Power nevű egysége részeként működteti a jövőben. A másik ajánlat az Alstom–Atomenergomas (AAEM) vegyesvállalattól érkezhet, amely 51-49 százalékban francia–orosz érdekeltség, igaz, a francia hányad amerikai kézbe került az említett, tavalyi felvásárlással. Ha az Alstom–Atom­energomas nyerné a tendert, a cikk szerint a megbízás értékében akár 15-20 százalékos is lehet a magyarországi beszállítás aránya.

A szakember esélyesként említi a Siemenst is. Hangsúlyozza, hogy szintén jelentős magyarországi beszállítást tehet lehetővé a társaság budapesti, Késmárk utcai telephelyén történt kapacitásbővítés, de a beszállítás nagyságára Cserháti András nem adott becslést. A németországi társaság megoldásait konzervatívnak, de kipróbáltnak nevezi, és több műszaki előnyét is kiemeli.

A félfordulatú turbinák többi gyártójának tendergyőzelmében kevéssé hisz. Az ukrajnai Turboatom ellen például – amelynek elődje a Paksi Atomerőmű turbináit szállította – a referenciák soványságát hozta fel, de szerinte a megromlott orosz–ukrán kapcsolatok sem jelentenek jó ajánlólevelet. A szentpétervári Szilovije Masini eleve inkább a gyorsjáratú turbinákban jó, mellesleg nem is a Roszatomhoz tartozó cég. Igaz, ez nem akadálya annak, hogy a társaság a Roszatom új építésű hazai atomerőműveihez turbinát szállítson. A dél-koreai Doosan kezében lévő cseh Skoda esélyeit az csökkenti, hogy a társaságot néhány éve már a tervezett csehországi atomerőmű-építésbe sem kívánták bevonni. Végül a japán gyártók esetleges szerepvállalását egyenesen a magyar gazdasági sajtó fantáziálásaként említi a cikk szerzője. Mint írja, orosz reaktor és japán turbina még nem működött együtt. De minek is próbálkozna a Rosz­atom, ha talál magához közelebb álló (AAEM) ajánlatot? Nyilván az EU-nak is jobban tetszik a francia gyökerű vagy a német turbinabeszállító.

„Körök” az atomerőműben

Az atomerőmű primer köréhez a reaktor, a gőzfejlesztők, ezek csővezetékei, a fő keringető szivattyú és a segédberendezések tartoznak. Paks II. esetében ezeket a berendezéseket a Roszatom csoport cégei szállítják, a projekt összköltségének mintegy feléért. A szekunder kört a turbina, a generátor és segédberendezéseik, valamint a kapcsolódó csővezetékek alkotják. A reaktor hőenergiája a gőzfejlesztőben előállított nagy nyomású gőz révén a turbina segítségével mechanikai energiává alakul, majd a turbina tengelyére kapcsolt generátor termeli a villamos energiát.