Gépesítve száguldhat tovább az építőipar

Egyelőre nem módosítja az idei évre becsült 15 százalékos teljesítménynövekedési prognózisát az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László, aki szerint nem kell tartani attól, hogy az ágazat meghatározó építési vállalkozásai túlvállalják magukat. Ezzel azokra az aggodalmakra reagált az ÉVOSZ vezetője, melyek az építőipar májusi teljesítményéről közölt KSH-statisztika kapcsán jelentek meg. Koji László a Világgazdaság kérdésére elmondta: a májusban aláírt szerződésekben foglalt rendelésállomány két-három éves kivitelezési időket takar. A megvalósítást segíti a vidékről végre megindult munkaerő-áramlás, valamint a nemzetgazdasági miniszternek a szomszédos országok állampolgárai magyarországi munkavállalását megkönnyítő minapi rendelkezése. Eszerint a megjelölt negyvenegy szakma – amelyek 20 százaléka építőipari – képviselői munkavállalási és tartózkodási engedély nélkül jöhetnek kilencven napra dolgozni.

Egyelőre a decentralizált, azaz a megyei kormányhivatalokhoz telepített nyilvántartás mellékhatása, hogy nem lehet tudni, összességében hány szerb és ukrán vendégmunkás érkezett az országba. Az átláthatóság és az ellenőrzések biztosítása miatt fontos lenne a pontos és naprakész területi nyilvántartás – emelte ki Koji László, aki a szakemberhiány enyhítése után a hatékonyság növelésének alapjául szolgáló gépesítés megkönnyítését nevezte még kulcsfontosságúnak.

A sajátos helyzetet az okozza, hogy az építőipari boom később tört ki, mint ahogy az uniós vissza nem térítendő támogatások utolsó szakaszának célterületeit meghatározták. Az ágazat cégei recesszióban érthetően nem akartak és nem tudtak beruházni, viszont most kellő támogatással megtennék. Koji példaként jelölte meg az idén elkészülő 2200 milliárd forint értékű munkát, amelyet legfeljebb 280 ezer alkalmazott állít elő, miközben 2006-ban 2360 milliárdot ennél 50 ezerrel többen hoztak létre.

Az egyelőre alacsony bázishoz képest rekordvolumenű szárnyalásba kezdő építőipar tizenkét éve nem látott mértékben növekedett – értékelte az ágazat májusi adatait Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, emlékeztetve, hogy abban meghatározó szerepe van a kormány otthonteremtési programjának. „ A CSOK hatására a kiadott lakásépítési engedélyek száma tavaly két és félszeresére, csaknem 32 ezerre nőtt, és közel 10 ezer új lakás épült. 2017-ben is folytatódott a lakáspiac lendületes bővülése. Az első negyedévben 89 százalékkal emelkedett a kiadott építési engedélyek száma, és 47 százalékkal bővült a felépült lakások száma éves összevetésben, ami egyértelműen a kormány otthonteremtési programjának köszönhető. (Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke csütörtöki, a Világgazdaságnak adott interjújában arról beszélt, hogy az idei 40 ezer után a következő években 25 ezer új lakás épülhet.) 2015. július 1-je óta idén május végéig közel 50 ezer család CSOK-kérelmét fogadták be 126 milliárd forint összegben” – hangsúlyozta Varga Mihály.

építőipartól a banki és ingatlanpiaci elemzők már 20 százalékos és a fölötti éves növekedést várnak, méghozzá egészséges szerkezetű növekedést – kommentálta a trendet Horváth András, a TakarékBank Zrt. elemzője, rámutatva, hogy a bővüléshez idén mind a magán-, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten járulnak hozzá. Az újlakás-piac felpörgése adta vonzó lehetőségek láttán tapasztalatlan fejlesztők is piacra léptek, s nem ritkák a kockázatos, önerős beruházások sem – jelezte Földi Tibor, a Futureal csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója.