Keveset eszünk belőle, mégis növekedett a hal piaca

A működő vállalkozások száma enyhe növekedést mutat. Ugyanakkor a 2016-os cégfluktuációs index (CFI) az országos 9 százalékos átlagnál némileg magasabb 13 százalék, elsősorban az új alapítású cégek relatíve magas száma miatt.

Hosszabb időszakot vizsgálva megállapítható, hogy 2012-től a működő vállalkozások száma egy kisebb visszaeséssel ugyan, de növekedett. Ezzel párhuzamosan pedig 2015-ig az árbevétel is évről-évre emelkedett. Az alkalmazotti létszám tekintetében a 2012-2014 közötti drasztikus csökkenést egy mai napig tartó folyamatos növekedés követte. Jelenleg (2017) több mint 1500 alkalmazott dolgozik a szektorban – áll az elemzésben.

Szintén a cégek stabilitását támasztja alá – írja az Opten -, a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban összesen 1 ilyen cég akadt), valamint azon cégek csekély száma is, melyek ellen végrehajtási eljárást indítottak. 2016-ban 23 ilyen cég volt, ami a piaci szereplőknek csak 8 százalékát teszi ki.

2016-ban a piaci szereplők közül 3 cég árbevétele haladta meg az 1 milliárd forintot és ezek a vállalkozások adták a szektor összes árbevételének 27,1 százalékát. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételi sávban 23 vállalkozás található, melyek 52,7 százalékát hozták az összárbevételnek. A legkisebbek, a 100 millió forint alatti bevétellel rendelkezők, 207 darab cégből állnak melyek a maradék bevételen osztoztak. A szektort érintő árbevétel csökkenés kizárólag ez utóbbi csoportot érintette, ahol összárbevételük a 2015-ös mintegy 3 milliárd forintról, 2016-ban csaknem 2 milliárd forintra csökkent. Ezzel szemben a másik két szegmens tudta növelni bevételeit.

A közelmúltban több olyan jogszabályi változás is történt, ami alapvetően befolyásolja a piaci szereplők jövőbeni kilátásait. 2016. január 1-jétől a természetes vizek kereskedelmi célú halászati hasznosítása megszűnt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a vizeken „kisszerszámos” halászati eszközökkel folytatott, illetve az ökológiai célú, szelektív halászat továbbra is engedélyezett, de a vendéglátóipart és a kereskedelmi hálózatokat, alapvetően már az akvakultúrás haltermelés látja el.

A másik fontos változás, hogy bejelentésre került a hal áfájának 5 százalékra mérséklése 2018-tól, ami lehetővé teszi, egyrészt a pontyexport növekedését, másrészt a halhús árának versenyképessé válását más húsfajtákkal szemben. A hazai halfogyasztás, ami 2015-ben 6 kilogramm körül volt egy főre vetítve évente, bár az elmúlt években enyhén növekedett, még mindig messze elmarad az uniós átlag 20-22 kg-os értékétől.

A halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások emellett jelentős Európai Uniós támogatásokra is számíthatnak a jövőben. Az ágazat számára a 2014–2020-as programozási időszakban a MAHOP keretében az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg – hazai társfinanszírozással együtt mintegy 15,5 milliárd forint (39,09 millió euró uniós forrás +12,73 millió euró nemzeti forrás) – áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználnia. Ezen hatalmas támogatás optimális felhasználása esetén a szektor szereplői számára további növekedési lehetőségek nyílnak meg a jövőben – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.