Már hatni kezdett az MNB lakáshitel-fegyvere

Miközben a hírekben még nem látható, borítékolhatóan hat az MNB új „lakáshitelfegyvere”, a minősített fogyasztóbarát lakáshitel koncepciója. A jegybanki statisztikák szerint májusban – a hónap második felében már ismertek voltak az új hiteltípus júliustól életbe lépő feltételei – az idei év legjelentősebb csökkenése történt a folyósított, éven túli kamatfixálású lakáshitelek esetében: a hónapban kiadott kölcsönök átlagkamata 6,05 százalék volt, ami 46 bázisponttal marad el az egy évvel korábbi szinttől. A januári folyósításokhoz képest a májusban szerződők már 25 bázisponttal alacsonyabb kamaton jutottak hozzá a kölcsönökhöz. Ha bejönnek a jegybanki tervek, a statisztikák a következő hónapokban további jelentős kamatcsökkenést mutathatnak majd.

Éves csúcsra jutott a kibocsátás: az év ötödik hónapjában már 59,2 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki a bankok, 36 százalékkal többet, mint áprilisban, s 39 százalékkal magasabb értéket, mint egy éve. A fix konstrukciók keresettsége is újra nő. Ezt jelzi, hogy április után az új lakáshitel-kihelyezések több mint felét – 52,3 százalékát, 31 milliárdot – a hosszú kamatperiódusú kölcsönök adták. Ez az arány ugyanakkor elmarad a január–februári szintektől, amikor a folyósított kölcsönök közel 60 százaléka éven túli kamatfixálású volt.

Májusban az MNB a szabad felhasználású és a személyi hitelek hitelköltség-mutatójában 15 és 22 bázispontos csökkenést mért éves alapon, de közülük csak a 15,12 százalékos szintre lecsúszó személyihitel-kamat az igazán kedvező adat, amely a januári szintekhez képest 0,76 százalékpontos csökkenést mutat. A szabad felhasználású jelzáloghiteleket idén februárban a mostani 5,64 százaléknál 37 bázisponttal olcsóbban, 5,27 százalékos átlagkamat mellett lehetett kapni.

A háztartások hitelállománya szezonálisan igazítva 16,7 milliárd forintos, anélkül 35,3 milliárd forintos növekedést mutatott, azaz továbbra is nettó hitelfelvevő a magyar.

Betéti oldalon mind a forint-, mind az eurómegtakarításokra kevesebb kamatot fizettek a bankok májusban. Ennek ellenére a háztartások az áprilisi mélypontnál közel 50 milliárd forinttal több, 307,8 milliárd forintnyi új betétet helyeztek el a bankokban. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forintbetétek esetében éves szinten 60,1 milliárd forintos nettó betétkivonás, míg a devizabetétek esetében 56,7 milliárd forintos nettó betételhelyezés történt.

A vállalati forinthitelek terén az egymillió forint feletti finanszírozáshoz az egy évvel korábbi kamatszintnél több mint fél százalékponttal olcsóbban, 0,74 százalékos szinten hozzá lehetett jutni májusban, de mind a rövid forint-, mind az eurókölcsönök terén kamateróziót okozott a verseny és a piaci helyzet. A forinthitelek terén növekedést, az euróhiteleknél mérséklődést mért az MNB. A betéti oldalon a kamatszintek itt is csökkentek, ám az igazán meglepő az volt, hogy január óta először lépte át a félmilliárd forintot a bankokban újonnan elhelyezett vállalati forintbetétek értéke. Éves szinten a vállalatok betétállománya a szezonálisan igazított adatok szerint 142,7 milliárd forinttal, míg a szezonális hatások kiszűrése nélkül 206 milliárd forinttal nőtt.