BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mindenképp földbe kerül az áram a Mátrában

Ahol tudja, föld alá viszi a mátrai áramkábeleket az ÉMÁSZ, ám sok helyen lehetetlennek tűnik a küldetés. Többirányú betáplálással és automatizált hibaérzékelő megoldással próbálják biztosítani az ellátást.

Az ÉMÁSZ a föld alá viszi légvezetékét a Felső-Mátrában, hogy a nagy hóteher miatt kidőlő fák ne szakítsák el a vezetékeket, és ne álljon le emiatt az áramellátás. A beruházás a helyi országgyűlési képviselő, Horváth László kezdeményezésére indul, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal pedig mögé állt. A képviselő ígéretet tett az engedélyezés felgyorsítására, az önkormányzat pedig remélhetőleg hozzájárul az extra kiadások fedezéséhez.

Forrás: MTI

Pedig a fa akkor sem dől rá a vezetékre, ha nincs ott. „Fontos a fák és a vezetékek biztonsági övezetének megtartása. Tervszerű nyiladékkezeléssel, például fokozatosan növekvő fák ültetésével elérhető, hogy a fák nagy hóteherrel se dőljenek rá a hálózatra” – válaszolt a Világgazdaságnak a megkérdezett energiatársaságok egyikeként az E.ON.

A föld alatti elektromos kábel háromszor annyiba kerül, mint a légvezeték. A Világgazdaság információja szerint az utóbbi kilométerenként nagyjából 5 millió forintért létesíthető, a föld alatti költsége legalább 15 millió. Nem tudni, hogy a 110 kilométeres felső-mátrai projekt mennyibe kerül majd – az előbbi számok alapján nagyjából 1,65 milliárdba –, és az sem biztos, hogy megvalósítható teljes szakaszon. Lesz, ahol a sziklák miatt nem helyezhető el a kábel az előírt, 70–120 centis mélységben, máshol domborzati okokból lesz nehéz megközelíteni és később ellenőrizi az érintett nyomvonalat.

Az ÉMÁSZ mindenesetre belefog, sőt két további megoldást is bevet a terület stabil áramellátása érdekében. „Automatizáljuk a hálózatunkat, így távolból akár egy laptopról is észleljük a meghibásodást, és többirányú betáplálással gondoskodunk arról, hogy zavar esetén máshonnan kapjon villamos energiát az adott szakasz. A rendszer állapotát drónokkal is ellenőrizhetjük” – válaszolt a Világgazdaságnak Boross Norbert, az Elmű-ÉMÁSZ csoport kommunikációs igazgatója. Bár a munka során a nehezen megközelíthető helyek elérésében a katasztrófavédelem segíti majd az ÉMÁSZ-t, a lengővezetéket Boross Norbert szerint így sem lehet a teljes 110 kilométeren kábellel felváltani.

Az országban persze bőven van föld alatti elektromos kábel, az E.ON például 30 ezer kilométernyivel rendelkezik. Ilyen kígyózik a nagyvárosokban és a nagyobb településeken mindenütt, továbbá a lakóparkokban, az üdülő- és az iparterületeken, sőt még a Hortobágyon is. „A telepítésnek általában technológiai oka van. A lakott, városias környezetben, ahol tömblakások, emeletes házak vannak, nehéz biztonságosan nagy teljesítményt továbbítani az ügyfeleknek. A föld alatti kábel egyfajta biztonságot ad, és – mivel nagyobb keresztmetszetű – több energia továbbítható rajta. Ugyanakkor drágább, és sajnos a földmunka során gyakran megsértik a közműépítők” – magyarázták az E.ON-nál.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.