BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rekordokat tartogat a fesztiválnyár

A zenei fesztiválok bevételeinek 60-70 százaléka is származhat jegyértékesítésből, a szervezők többsége nyereséget vár. A Sziget költségvetése 6,3 milliárd forint, a VOLT Fesztiválé és a Balaton Soundé ennek együttesen a 80 százaléka.

Alig ért véget a VOLT, következett a Balaton Sound, ezen a héten pedig keddtől vasárnapig az EFOTT csábítja a fiatalokat Velencére. Az EFOTT sajtócsapata a Világgazdaság érdeklődésére közölte, tavaly 400 millió forint volt a fesztivál költségvetése, idén pedig minden eddiginél színvonalasabb programkínálatot vonultatnak fel az 500 millió forintra ugró büdzséből. A szervezők úgy kalkulálnak, hogy a költségek remélhetőleg megtérülnek: 60 százalék származhat jegybevételből, 25 a támogatói megjelenésekből, 15 pedig a vendéglátásból. A tavalyi 65 ezres látogatószám a rossz időnek tudható be, idén részvételi rekordra, 120-140 ezer emberre számítanak, előfordulhat, hogy pénteken telt ház lesz.

Mire elindult az EFOTT, a fesztiválnyár már az előző hetekben felpörgött, a szezont nyitó 25. Telekom VOLT Fesztivál pedig idén csúcsot döntött. Az előző évhez képest hatezer látogatóval többen, 160 ezren fordultak meg a fesztiválon – mondta a Világgazdaságnak Fülöp Zoltán, a VOLT és a Balaton Sound főszervezője. Más szempontból is felülmúlta az elmúlt éveket a VOLT, idén hat napon keresztül fogadták a vendégeket a szervezők a soproni Lővér Kempingben. Az eseményen csaknem 300 fellépő fordult meg (köztük több mint húsz nemzetközi sztárral) a 12 hektárnyi területen elhelyezett hat fő színpadon. A VOLT még mindig döntően magyarok látogatta fesztivál, mind a bérletesek, mind a napijegyesek túlnyomó többségét, 90 százalékát a hazai közönség adja. A városban és környékén hónapok óta nem lehetett szállást találni.

Fotó: Sziget Sajtó | Csudai Sándor

A VOLT és a Balaton Sound együttes büdzséje eléri az 5 milliárd forintot, ebből a fellépőkre szánt költség mintegy 2 milliárdot tesz ki, a két fesztivál összbevételének hozzávetőleg 70 százaléka jegyértékesítésből áll – emelte ki Fülöp. A tavaly jubiláló, 10. Balaton Sound nézőcsúcsot hozott, 157 ezren fordultak meg a fesztivál öt napján Zamárdiban. A főszervező hangsúlyozta: idén megközelítőleg ugyanennyi, 154 ezer fős látogatószámmal zárt a rendezvény. A Sound történetében idén lépett fel a legtöbb világsztár, majdnem száz nemzetközi előadó zenélt a húsz színpadon. Tagadhatatlanul nemzetközi fesztivál a Balaton Sound, a bérleteseknek csak a 40 százaléka magyar. A Zamárdiban bérlettel bulizók 30 százaléka belga, de jelentős a francia, az osztrák, a brit, a szlovák és a cseh résztvevők aránya is. A magyarok a napijegyes részvételt preferálják, ebben a szegmensben továbbra is hazai a fölény.

A legnagyobb közönséget vonzó Szigetre sem kell már sokáig várni, hiszen az augusztus 9. és 16. közötti fesztiválon több mint ezer program fogadja a látogatókat, a helyszínek is bővülnek a tavalyihoz képest, ráadásul 52 országból érkeznek előadók. Míg 1993-ban 26 millió forintból gazdálkodtak a szervezők, addig az idei jubileumi 25. Sziget költségvetése 6,3 milliárd forint. Azaz 12 százalékkal nőttek a kiadások a tavalyi, 5,7 milliárd forintot felemésztő lebonyolítás óta. Idén is nyereséggel számolnak a Sziget Fesztivál szervezői, a bevétel 7 milliárd forint körül alakulhat, a rendezők tehát 10 százalékos nyereséget várnak. Az első Szigetre mindössze 43 ezer fizető néző érkezett, tavaly viszont már 496 ezren voltak a rendezvényen, idén legalább a tavalyi látogatószámot szeretnék elérni. Az elmúlt 24 évben összesen 7,928 millióan voltak kíváncsiak a Sziget programjaira.

Virtuális kirándulás a fesztiválozóknak

Az tehát látható, hogy óriási tömegeket mozgatnak meg a különböző fesztiválok, de azok közönségéből a környékbeli turisztikai attrakciók alig részesülnek, a rendezvényekre érkezők többsége ki sem mozdul a rendezvény időtartama alatt teljes szolgáltatást biztosító területről, illetve a településről. A fesztiválok környékén felfedezni érdemes látnivalókat a fiataloknak már hiába reklámoznák prospektusokon vagy elektronikus hírlevelekben, nem jut náluk célba. A Magyar Turisztikai Ügynökség ezért új, innovatív kampányba kezdett: a virtuális valóság segítségével, VR-szemüvegen keresztül mutatják be az adott környék nevezetességeit. Elsőként a Balaton-felvidéki Hegyestű, a Megyer-hegyi tengerszem, az egerszalóki sódomb és a tapolcai tavasbarlang került filmre, a 360 fokos felvételeket a Mozdulj ki, és fedezd fel! kampány stábja a VOLT és a Balaton Sound után a Szigeten viszi helybe.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.