Sokkal több üzleti utazó kellene Budapestnek

A húsvétot és a nagypénteket is magában foglaló áprilisi rekord után szerényebb, de ismét jelentős, 5,8 százalékos bővülést hozott a május a szállásadóknak. Az év első öt hónapjában már 9,3 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szálláshelyeken, a vendégforgalom 10 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakban jegyzettet. Január és május között a belföldieknél nagyobb mértékben nőtt a külföldi vendégek száma, akik körében 12 százalékos növekedést mértek, míg a hazai vendégek száma ennél kevésbé, pontosan 8,2 százalékkal emelkedett. Az 5 millió külföldi és a 4,3 millió belföldi szállóvendégnek köszönhetően a kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – bruttó árbevétele 17 százalékkal emelkedett, és immár 41 milliárd forintra nőtt. A legnagyobb mértékben a szállásdíjbevétel nőtt, amely 18 százalékkal haladta meg az előző májusit, és 25 milliárd forintra emelkedett. A szálláshelyi vendéglátás bevétele 16 százalékkal bővülve 8 milliárd forintra növekedett, az egyéb szolgáltatásokból ugyancsak 8 milliárd forint származott, ami 14 százalékkal haladja meg a tavalyi bevételt.

Könnyid László szerint a turizmus továbbra is jól teljesít: az immár hónapok óta látható növekedési trend egyik legfontosabb üzenete, hogy a fejlődés minden jel szerint fenntarthatónak bizonyult. Az egyes számsorokat vizsgálva jól látható, hogy a háromcsillagos hotelek vannak a növekedés epicentrumában, e szálláskategóriában ugyanis az ágazat legfontosabb mutatószáma, az egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevételt jelző revpar kiugró mértékben, összesen 40 százalékkal nőtt az első öt hónapban. Budapesten 20 százalékos, májusban 22 százalékos a revpar növekedése.

A fővárosban továbbra is a szabadidős és a városlátogató turizmus erősödik, miközben az ötcsillagos hotelek vendégforgalma, illetve a szobafoglaltsága meglepően kis mértékben, mindössze egy százalékkal növekedett az év első öt hónapjában. Mindeközben és ezzel összefüggésben az ötcsillagosok mélyen átlagon alul, ugyancsak egyetlen százalékkal tudták növelni a kategóriában az átlagos revpart, ami egyértelműen arra utal immár, hogy Budapestről hiányzik, avagy nem tud magára találni az üzleti turizmus, amely lendületet adhatna a felső kategóriás szálláshelyeknek. A szállodaszövetség elnöke rámutatott, hogy a következő havi statisztika még többet mond majd a turizmus alakulásáról, ugyanis tavaly júniusra csengett le a brüsszeli terror utóhatása, amely jelentősen fékezte az utazási kedvet, ezáltal alacsony bázist jelentett. A turizmus azonban az utána következő időszakhoz képest is emelkedő ágba váltott, és megalapozta az ágazat fenntartható növekedését. Örvendetes, hogy az orosz vendégek sem csak a vidéki gyógyszállókban, hanem Budapesten is megjelentek, és megugrott az olasz (18 százalékkal) és a kínai (24 százalékkal) vendégek száma Budapesten, ami újabb lehetőségeket rejt.