Trumpék megkezdik a Kaspersky kiszorítását

A számítógépes biztonsági megoldásokat kínáló orosz cégtől az Általános Szolgáltatások Adminisztrációja (GSA), amely a kormányzati beszerzésekről gondoskodik, nem vásárolhat többé olyan Kaspersky Lab-termékeket, amelyek informatikai szolgáltatások és digitális fotófelszerelések számítástechnikai védelmét szolgálják.

A GSA szóvivőnője közleményben jelentette be a döntést, s közölte: a döntést „alapos megfontolás és felülvizsgálat” után hozták meg, annak érdekében, hogy „biztosítsák az Egyesült Államok kormányzata számítógépes rendszereinek és hálózatainak sérthetetlenségét és biztonságosságát”.

A kormányzati ügynökségek ugyanakkor a GSA-tól független szerződéses munkáikhoz továbbra is alkalmazhatják a Kaspersky vírusirtó programjait.

A GSA döntését elemzők a Kaspersky Lab elleni eddigi legkonkrétabb lépésnek tartják. Erősödnek ugyanis a gyanúk és az aggodalmak, hogy az orosz szoftvergyártó cégnek a feltételezettnél is szorosabb kapcsolatai vannak a Kremllel és orosz hírszerző szervekkel, s ez fenyegetést jelenthet az amerikai kormányzati számítógépes rendszerekre, végső soron pedig az amerikai nemzetbiztonságra is.

A Kaspersky közleményben reagált, s leszögezte, hogy „a cégnek nincs kapcsolata egyetlen kormánnyal sem, soha nem támogatott és a jövőben sem támogat a világban egyetlen kormányt sem számítógépes hírszerzési törekvéseiben”.

Az ABC televízió kedden este arról tudósított, hogy a kormányzat még szélesebb körben tervezi betiltani a Kaspersky vírusirtóinak használatát a kormányzat különböző szervezeteinél.

Terjedelmes elemzést közölt a Bloomberg hírügynökség is. Eszerint a Kaspersky Lab – amelyet 1997-ben alapítottak és amely kereskedelmének 60 százalékát az Egyesült Államokban és Európában bonyolítja – aggodalmakat kelt az amerikai biztonsági szolgálatoknál.

A hírügynökség meg nem nevezett hírszerzői forrásokra hivatkozva kifejtette: amerikai szakemberek egyre jobban aggódnak a cég és az orosz kormány szoros kapcsolatai miatt. Májusban például egy nyilvános szenátusi meghallgatáson hat amerikai hírszerző ügynökség vezetője egyhangúlag azt mondta: nem használnak Kaspersky-szoftvert. A cégalapító Eugene Kaspersky a Reddit közösségi oldalon akkor válaszolva hangsúlyozta, hogy a Kaspersky Lab és a Kreml kapcsolatáról szóló feltételezés nem több, mint „megalapozatlan összeesküvés-elmélet”.

A Bloomberg saját forrásból származó dokumentumokra hivatkozva azt állította, hogy a Kaspersky Lab kapcsolata még a feltételezettnél is szorosabb az orosz kormányzattal és a legfontosabb hírszerző szervezettel, az FSZB-vel. A hírügynökség úgy tudja: a számítástechnikai cég vírusellenes biztonsági szoftvereket fejlesztett az orosz hírszerzésnek, és olyan közös projektekben is együttműködött vele, amelynek nyilvánosságra kerülése – a Bloomberg megfogalmazása szerint – „nagyon zavarba hozná az elnök-vezérigazgatót”.

A Bloomberg felhívta a figyelmet: a vírusellenes szoftvereket gyártó vállalatokra különösen figyelni kell, hiszen termékük a számítógépen található valamennyi fájlhoz hozzáfér és a frissítéseknél rendszeresen információkat küld róluk a gyártónak. A hírügynökség felhívta a figyelmet arra is, hogy a Kaspersky Lab nemrégiben áramellátó hálózatok számítógépes rendszereihez is kifejlesztett víruselhárító szoftvereket.

A hírügynökség szerint az orosz szoftvergyártó részben hagyományos számítógép-védelmi szoftverekkel foglalkozik, részben pedig azonnali hírszerzési információkkal látja el az FSZB-t. Ennek a programnak az állítólagos irányítója Igor Csekunov volt rendőr és KGB-tiszt.

Kaspersky: óriási csúsztatás

A Kaspersky Lab a Bloomberg állításait valótlannak, valamint politikai célú csúsztatásnak és ferdítésnek nevezte.

A Kaspersky Lab és szakemberei semmiféle nem helyénvaló kormányzati kapcsolatot nem ápolnak, a kiberbűnözés visszaszorítása érdekében viszont világszerte együttműködnek a bűnüldöző hatóságokkal, beleértve az orosz bűnüldöző szerveket is – szögezi le a közlemény.

A Bloomberg cikkében megfogalmazott állítást, miszerint együttműködne az internetes szolgáltatókkal a „nem kívánatos felhasználók” azonosításában és blokkolásában félrevezető csúsztatásnak nevezi a Kaspersky. Valójában ugyanis DDoS-támadások blokkolásáról van szó már az internetes szolgáltató szintjén, mielőtt a támadás elérhetné a kiszemelt célpontot.

A Kaspersky közleménye szerint az ellene felhozott technológiai jellegű vádak mindegyike pont olyan csúsztatás, mint amit egyik munkatársa, Igor Csekunov rendőrnek és KGB-tisztnek titulálásával alkalmazott a Bloomberg. Igor Csekunovnak ugyanis csak annyi köze volt a KGB-hez, hogy két éves kötelező sorkatonai szolgálatát töltötte el a határőrségnél, ami a szovjet időkben a KGB fennhatósága alá tartozott. Csekunov emellett soha nem irányította a Kaspersky DDoS támadások elhárításával foglalkozó fejlesztését, mint ahogy azt a Bloomberg állítja.