Túlteszik magukat az oroszok a szigorú olajszankciókon
Vegyesvállalatot alakított a spanyol Repsol és a Gazprom Neft orosz olajcég azzal a céllal, hogy közösen térképezzék fel a nyugat-szibériai olajmezőket. Az Oroszország elleni uniós szankciók dacára újabb európai vállalat működik együtt az oroszokkal, hasonlóan a francia Totalhoz vagy az olasz Enihez. Az oroszok szeretnék ismét szorosabbra fűzni az együttműködést, pedig a szankciók ellenére talpon maradt az olajiparuk, sőt fejlődésnek is indult.
A Krím félsziget megszállása utáni szankciók egy része kifejezetten az orosz energiacégeket célozta, olyan állami irányítású óriásokat, mint a Rosznyeft, a Lukoil vagy a Gazprom. Ezek a cégek nagyban támaszkodtak a külföldi beruházásokra és a nyugati technológiai megoldásokra. A szankciók első hulláma együtt járt az olajár esésével, amely Oroszországot 2015-re recesszióba taszította.
Oroszország azonban innovatív módon válaszolt, az olajóriások átalakították működésüket: a külföldi tőkét belföldi forrással helyettesítették, hazai technológiával pótolták a külföldit, és újragondolták a legköltségesebb projekteket. Míg 2014-ben a Rosznyeftnek még állami mentőövre volt szüksége, addig az idén már az Északi-sark közelében próbálkozik horizontális kitermeléssel. A Laptyev-tengeren lévő Centralno-Olginszkaja–1 nevű kút lesz az első, hasonló megoldással működő létesítmény, de mind Vlagyimir Putyin, mind a Rosznyeft vezérigazgatója, Igor Szecsin azt állítja: több hasonló állomás is lesz még. A Gazprom is köszöni, jól van: az első orosz cég, amely hidraulikus technikával történő olajkitermelést tudott végrehajtani. A szakértők szerint Oroszország északi része a tengerekkel együtt nagyjából 20 ezermilliárd dollárnyi olajat és gázt rejt, amely 20-30 százalékát adja majd az orosz kitermelésnek 2050-ig. Persze a Rosznyeft, a Gazprom és társaik állami monopóliummal a hátuk mögött végezhetik a kutatást és a kitermelést.
A Rosznyeft közölte is: a Laptyev-tengeri munka után, 2019-től a Barents-tengeren és a Kara-tengeren kutat majd. Ez utóbbira az ExxonMobillal még szerződése is van a Rosznyeftnek, de a szankciók miatt kétséges, hogy lesz-e együttműködés. Szecsin szerint: ezt a projektet, szankciók ide vagy oda, napirenden tartják.
Az orosz törekvések eddig sikerrel jártak. A külföldi beruházások elapadása ellenére a Financial Times adatai szerint 2013 és 2016 között az orosz olajkitermelés hat százalékkal nőtt, kétszer olyan gyorsan, mint az OPEC-országoké. A Gazprom becslése szerint a szankciók szülte technológiai fejlődés miatt Oroszország tavaly 25 millió hordóval több olajat termelt ki, mint egy évvel azelőtt, és ezzel továbbra is a vezető olajkitermelő ország. A BP elemzése szerint az orosz olajexport 2016-ban 2,1 százalékkal napi 8,6 millió hordóra bővült, megelőzve a szaúdi kivitelt is. Az oroszok is elismerik, hogy technikailag még mindig le vannak maradva kicsit a nyugati riválisoktól. Azzal is számolni kell, hogy az olyan költséges projektek, mint az északi-tengeri mezőkön való tömeges kitermelés, a jelenlegi olajár mellett nem fizetődnének ki.
A nyugati cégek lobbiznak a szankciók feloldásáért. Az ExxonMobil, a Shell, a Chevron, de a Rosznyeftben közel 20 százalékos részesedéssel rendelkező BP is folyamatosan hangsúlyozza, hogy a szankciók ártanak az iparágnak. Az oroszok optimistán tekintenek a jövőbe. Makszim Oreskin energiaminiszter a Bloombergnek azt mondta: országa képes „örökké élni” a negyven dollár körüli olajáron.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.